Főrendiházi irományok, 1887. VII. kötet • 377-435. sz.

Irományszámok - 1887-377

8 CCCLXXVII. SZÁM. H. §. Az engedélyezett pálya üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. t.-cz. 8. §-ának b) pontja, illetve az 1888. évi IV. t.-cz. 6. §-ának a) pontja alapján engedélyes a kereskedelemügyi ninister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokmány kiegészítő részét képezi. 12. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg osztatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételkint személy- és kilométerenkint a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be. A magasabb osztályt használt utasok legalább is az elsőrangü vasutakon használatban levő II. osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyes három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért, személyes kilométerenkint 4 kr. díjtétel szedhető be. b) Uti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kg.-nyi súlytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 klgr. és kilométerenkint 0'4o kinyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabadsúly nem követelhető. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenkint és 100 kilogrammonként az I. darab áruosztály ban 09o !<r., a II. mérsékelt darab-árúosztályban O'eo kr. és a terjedelmes áruk után l*2o kr. A kőszén, vaskó, só, tűzi- és épületfa, trágya, k<>, mész és tégla, teljes kocsirakományokban kilométerenkint és 100 klgr.-monkint legfeljebb O'so kr. díjtétel mellett szállítandó. A kocsirakomány okban feladásra keiülő egyéb árúkra nézve a mérsékelt darab-árúosztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételkint. Az árúk osztályozása s a többi szállítási határozmányok tekintetében, valamint a kezelési és mellékilletékek s végül a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határoztuányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 6-ik §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7%-át megliiladja, jogában áll a kereskedelemügyi miuisternek az engedélyes meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelően leszállítani. Azon esetre, ba a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyes az általa épitendő vasútvonalak üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései egyrészt a hazai ipar és termelés általános érdekeivel, másrészt a m. kir. államvasutak külön érdekeivel is összhangzásban legyenek. Ezen czélból engedélyes különösen kötelezi magát: 1. hogy külföldi czikk behozatalára vagy átvitelére soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló czikk után, valamely közelebb fekvő állomásról szed; 2. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikk behozatalára vagy átvitelére nézve engedélyez, egyúttal a hazai terméknek is engedélyezni fogja, ha az vonalain legalább ugyanoly távolságra szállíttatik, mint a kedvezményezett külföldi czikk; 3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban az engedélyes vonalain mérsékléseket csupán a hazai kikötő javára fog engedélyezni;