Főrendiházi irományok, 1887. VI. kötet • 322-376. sz.
Irományszámok - 1887-333
CCCXXXIII. SZÁM. 69 goknak a határőrvidékkel együtt Magyarországgal egyenlő autonom szükségletének fedezésére csak 4,798.000 frt marad meg, ugy hogy a százalék tényleg immár nem 45, hanem 36 lesz, mely százalék Magyarországéhoz viszonyítva még mindig k«dvező ugyan, de mely még sem oly jelentékeny, mint azt közönségesen felteszik. Ha ezen helyes összehasonlítást a lakosság számára és a terület nagyságára alkalmazzuk, a következő arány felel meg a ténynek: Horvátországban a belügyi közigazgatás költségei fejenként száz lakos után nem 3 frt 23 kr., hanem 2 frt 52 kr., mely a magyarországi 2 frt 19 krral szemben kedvező százalék ugyan, de nagy különbséget nem képvisel, még kisebb a különbség a területhez való viszonyításban, minthogy Horvát-Szlavonországban egy négyszög kilométerre nem 165 frt 57 kr., hanem 111 frt esik szemben a magyarországi 106 frt 71 krral. Tegyük fel, hogy Magyarország a horvátországi költségvetésnek fent említett tételeit a belügyministerium és a vallás- és közoktatásügyi ministerium tárczáinak költségvetésébe tenné át, úgynevezett autonom szükségleteinek fedezeti összege a 18 8 A százalékot jelentékenyen átlépné. Mindezek daczára és daczára az egy egyesbitett alapnak, melyen Horvátország és Szlavonországok viszonya Magyarországhoz megítélendő, szivesen elismerjük ismételten, hogy Horvátország és Szlavonországok helyzete e tekintetben kedvezőbb, mint Magyarországé. Mindazonáltal nem hallgathatjuk el mélyen érzett és jól megfontolt észrevételünket, hogy nem tudjuk felfogni az eszmét, sem annak helyt nem adhatunk, mintha csakis a t. magyar országos bizottság kötelességében állana a magyar korona országainak érdekeit megvédeni. Horvátország és Szlavonországok, miután évszázadokon át Magyarországgal állami közösségben éltek, melyet az 1868-iki kiegyezés megszilárdított és az újkor követelményeinek megfelelővé alakított, ép ugy, a mint kiemelik a közösségből folyó egyenlő jótéteményekre való jogosultságukat, ép ugy nemcsak kötelezvék, de hajlandók is egyenlőképen annak gondjait és terheit is megosztani.
