Főrendiházi irományok, 1887. VI. kötet • 322-376. sz.

Irományszámok - 1887-333

CCCXXXIII. SZÁM. 61 Felhozattak még a t. horvát-szlavón orszá­gos bizottság üzenetében oly kérdések is, a melyekről ezen t. bizottság maga is bevallja, hogy a hozzájárulási kulcs és a százaléki hányad megállapításával nincsenek összefüggésben. így például a t. bizottság azt kivánja, hogy Horvát-Szlavonországok bánjának alkalom adas­sék a leszámolásokat, mielőtt azok megvizs­gálás végett az állami számvevőszékkel közöl­tetnek, > megtekinteni, azoknak tartalmáhozhozzá­járulni, vagy esetleges kifogásait megtenni«. Hozzáteszi a t. bizotlság, hogy ez tényleg mal­most is igy történik, mindazáltal a bánnak ezen jogát, illetőleg a magyar kormánynak ezen kötelezettséget, magában a törvényben kivánja kimondatni. Ezzel szemben a magyar országos bizottságnak nézete az, hogy a t. horvát-szlavón országos bizottság által emiitett általánosságok­nál megállani nem lehetne, hanem — törvényről lévén szó — részletesen meg kellene határozni azt is, milyen időn belül kellene a leszámo­lásnak a bánnal közöltetni, milyen záros határ­idő alatt volna a bán köteles netaláni megjegy­zéseit megtenni, mi történjék akkor, ha az ő válasza ezen idő alatt be nem érkezik, milyen hatása legyen a bán esetleges kifogásainak, szóval a fennálló kiegyezést az új határozmányok egész sorával kellene megtoldani, a mire pedig, teljesen eltekintve a dolog felesleges voltától, a magyar országos bizottság az országgyűléstől nyert mandátumánál fogva magát illetékesnek nem tartja. Kívántatik továbbá, hogy a horvát-szlavón­országi államjavak eladása utján befolyó pénzből külön alap képeztessék, melyet a közös pénz­ügyi igazgatás kezelne, kamatjai pedig száza­lékos arányban a közös és az autonom szük­ségletek fedezésére forditandók. Erre nézve is megengedi a t. horvát-szlavón országos bizott­ság, hogy ezen eljárás tulajdonképen most is követtetik és csakugyan például az 1887-iki zárszámadásban ki van mutatva, hogy az 1887-ik év végéig eladott ilynemű államjavakból befolyt pénz 203.900 frt névértékű 4%-os aranyjára­dékban van befektetve. Amaz, ezen túlmenő kö­vetelésre nézve azonban, hogy tudniillik ezen eljárás is az 1868-ik évi XXX. tör vény czikk

Next

/
Oldalképek
Tartalom