Főrendiházi irományok, 1887. VI. kötet • 322-376. sz.

Irományszámok - 1887-338

188 cccxxxvm. SZÁM. Az Mádénak részben terme» «étben lerőha­táu. Egyenes adót nem fizetők köz« •iNikatartosà­tai. 10 százaléknál magasabbra való felemelését czélozza, a kereskedelemügyi minister útján a ministerium előző jóváhagyása szükséges. A törvényhatóságok útügyeinek állami segélyezése érdekében a kereskedelem­ügyi minister állami költségelőirányzatában bizonyos összeg lesz felveendő. Ezen állami alapból első sorban azon törvényhatóságok lesznek segélyezendők, a melyek esetleg hadászatilag fontos utakat vagy műtárgyakat létesítenek és tartanak fenn, vagy a melyek ezen segély nélkül útadójukat a 10 százalékos maximumon túl lennének kénytelenek fölemelni. 24. §. Vármegyékben a fenforgó viszonyokhoz képest a törvényhatósági közgyűlés elhatároz­hatja, hogy a törvényhatósági útadónak egy része, de legfeljebb fele, kézi erő, illetve nap­szám, vagy igavonó állati erő segélyével rovattathassék le a kötelezettek által. Végrehajthatóvá válik e határozat a kereskedelemügyi minister által megadott jóváhagyás után. A nevezett ministernek jogában áll kellő indokok alapján ezen ter­mészetbeni lerovás arányát leszállítani, mindazonáltal legfeljebb egy negyedre; másfelöl fel is emelni, de legfeljebb a megengedett fele részig. A természetbeni útadó-lerovásnak egyénenkint lehetőleg egyenértékűnek kell lenni azon útadó-tétellel, melyet az illető egyenes államadója után — figyelembevételével a megállapí­tott útadó-minimumnak — fizetni köteles lenne, ha útadóját természetben le nem róhatna. — Az útadó természetbeni lerovásának minimuma: három kézi vagy egy kétfogatú napszám. A közgyűlésnek jogában áll a természetbeni útadó-lerovást a törvényhatóság területé­nek csak egyes részeire és csak bizonyos meghatározandó egyenes állami adóösszeget* fize­tőkre korlátozni, jogában áll továbbá meghatározni a kézi és igás-lerovás közti arányt, avagy kimondani, hogy csak kézi vagy csak igás-leszolgálást enged meg. Jogában áll végül a közgyűlésnek kimondani, miszerint egyesek és községek útadó­tartozásukat az útépítési és fentartási anyagoknak bizonyos útvonalakra vagy útirányokra természetben leendő kihordása vagy kiszállitása által sommásan szolgálhassák le. Mindezekről rendszerint a költségelőirányzatról szóló határozatban kell rendelkezni, hogy az a végrehajtásnál irányadó lehessen. A törvényhatóságoknak figyelemben kell tartaniok, hogy ezen természetbeni lerovásokat első sorban azok teljesíthessék, a kik az előző szakasz szerint az útadó-minimumok vala­melyike alá esnek. Egyébként az imént meghatározott korlátok között a természetben való útadó-lerovás­nak kiszámítása, kijelölése, teljesítése, ellenőrzése és felülvizsgálata tekintetében a törvény­hatóság közgyűlése, viszonyainak megfelelő szabályrendeletet alkot s azt a kereskedelem­ügyi minister jóváhagyása alá terjeszti. Attól, a ki az ezen szakasz szerint reá eső természetbeni lerovást az esetleg kitűzendő záros idő alatt sem teljesítené, az általa különben fizetendett útadónak kétszerese lesz behajtandó. Törvényhatósági joggal felruházott városokra e szakasz rendelkezései ki nem terjednek. 25. §. Minden, egyenes adót (a fenti 23. §. második bekezdésében felsorolt adót) nem fizető, 18 évet már betöltött, de 60 évet még el nem ért férfi köteles útadó-tartozás fejében három kézi napszámot természetben vagy egyenértékű váltságösszeg lefizetése által leszolgálni. E kézi napszám váltság-árát a törvényhatósági közgyűlés állapítja meg az uti költség­előirányzatról szóló határozatban. Ezen váltságösszeg nem lehet eltérő attól, mely a fenti 23-ik §. alapján a kézi napszámra megállapított minimumokra nézve az illető törvényható­ságban meghatároztatott. Ezen szakaszban körülírt kötelezettség kiterjed a napszámosokra is, kik az 1883. évi X. t.-cz. értelmében kereseti adómentességet élveznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom