Főrendiházi irományok, 1887. VI. kötet • 322-376. sz.

Irományszámok - 1887-337

162 CCCXXXVIl. SZÁM. A törvényjavaslatra átalánosságban ezeket megjegyezvén, az egyes rendelkezések indo kolását a következőkben van szerencsém egybefoglalni. 2. §. Az 1886: XXIX. t.-cz. 2. §-a akként intézkedik, hogy minden ingatlan annak a község­nek telekkönyvi betéteibe veendő fel, a mely községhez az ingatlan a közigazgatási beosztás szerint tartozik. Ez intézkedésnél fogva a puszták is, melyeknek a közigazgatási beosztás szempontjából valamely községhez kell a törvény szerint tartozniok, föltétlenül az illető község telekkönyvi betéteibe felveendők és igy a pusztai terület birtokrészletei a község többi területével együtt helyrajzi számokkal 1-től kezdve folytatólag raegjelölendők daczára annak, hogy egyik-másik puszta eddig önnálló telekkönyvvel birt. Ez az intézkedés magában véve helyesnek mutatkozik ugyan, gyakorlati foganatosítása azon­ban gyakran oly akadályokba ütközik, melyek a jelen javaslatban indítványozott módosítást teszik szükségessé. Ugyanis a telekkönyvi betétek szerkesztésének munkálata a pestvidéki kir. törvényszék telekkönyvi hatósága alá tartozó községekben elkezdetvén, a kir. pénzügyi ministeriumtól, illetve ennek rendelkezése folytán az illető pénzügyi hatóságtól beérkezett adókataszteri munkálatokból az ttiut ki, hogy ezeknél a pusztákra vonatkozólag a közigazgatási beosztás nem mindig véte­tett figyelembe. Egyes pusztákra nézve, az adókataszteri munkálat : az adótelekkönyv, a kataszteri térkép stb. Önállólag készíttetett el, és az illető pusztabeli birtokrészletek a közigazgatási anya­községre minden tekintet nélkül 1 -tol kezdve önálló helyrajzi számokkal jelöltettek meg, sőt oly eset is merült fel, hogy a közigazgatási beosztás szerint különböző községekhez tartozó két pusztáról együttesen egy adókataszteri munkálat készíttetett, és hogy valamely község adókataszteri munkálatába oly puszta vétetett fel, mely a közigazgatási beosztás szerint egészen más község­hez tartozik. Ha már most a törvény 2. §-ának jelzett intézkedése alkalmaztatik, az adókataszteri mun­kálatokat átalakítás végett sokszor vissza kell adni már csak azért is, mert egy telekkönyvben 1-től többszörösen kezdődő helyrajzi számok nem létezhetnek, és a telekkönyvi térkép is — habár szelvényekben — csak egy lehet. Ezek az átalakítások azonban rendkivüli munkaerőt és kiadásokat vennének igénybe és a betétszerkesztés munkálatát késleltetnék a nélkül, hogy az ezek által elérhető előny a jelzett hátrányokkal arányban állana. A mint említtetett, eddig is vannak pusztaterületek, melyek önállólag helyszineltetvén, önálló telekkönyvvel bírnak; és a közigazgatási beosztás szerinti telekkönyvezés mint rendszer kívánatos ugyan, de tekintettel a fent előadottakra, e szabály alól a törvényjavaslat 2-ik §-ában foglalt kivételt megállapítani annál inkább megengedhetőnek mutatkozik, mivel az ily önálló pusztáknak egyik vagy másik községhez történt csatolását véglegesnek tekinteni mindig különben sem lehet; és mivel a tapasztalás mutatja, hogy a községi törvényben megállapított módon lyen pusztáknak más községhez való átcsatolása, esetleg Önálló községgé alakulása a ritka esetek közé nem tartozik. Ha az adókataszteri munkálatban oly területek vannak egyesítve, melyek a közigazgatási beosztás szerint különböző községekhez tartoznak (mely eset egyébiránt illetékes helyről vett értesítés szerint ritkán fordul elő) : a betétszerkesztés rendszerint fel lesz függesztendő, s előbb a kataszteri munkálat megfelelően át lesz alakítandó. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, a melyekben a fenforgó körülmények kívánatossá teszik,hogy — a mennyiben a két község ingatlanjai a kataszteri munkálatokban is együtt van-

Next

/
Oldalképek
Tartalom