Főrendiházi irományok, 1887. IV. kötet • 191-254. sz.

Irományszámok - 1887-202

ecu. SZÁM. 67 18. §-ának és az 1886. évi XXXVII. t.-cz. 4<. §-ának azon intézkedései is, hogy a bor- és húsfogyasztási adók Horvát-Szlavonországokban az eddigi gyakorlat szerint továbbra is a községi kiadások fedezésére fordítandók, 67. §. Az italmérésscl és italoknak kis mértékben való elárusitásával foglalkozó vállalatoknak és azok vállalkozóinak azon viszonyaira nézve, melyeket a jelen törvény intézkedései nem érintenek, továbbra is az eddig érvényben volt törvényeken, rendeleteken és statútumokon alapuló szabályok hagyatnak hatályban s ezek alkalmazására azok a hatóságok illetékesek, melyek ez ideig illetékesek voltak, s jelesül a rendőri és orvosrendőri felügyeletet és fenyítő hatóságot továbbra is a fennálló szabályok értelmében az ezen teendőkkel eddig megbízott állami, helyhatósági vagy községi közegek gyakorolják. Ezen közegek a jelen törvény rendelkezései alá tartozó vállalatok és vállalkozókra vonatkozó határozataikat az illetékes kir. pénzügyigazgatósággal közölni kötelesek, mely a közölt jogerejű határozatokat intézkedéseinél figyelembe venni tartozik. Felhatalmaztatik a pónzügyminister, hogy egyetértőleg a belügyministerrel — HorvátSzlavonországokban a bánnal — a szeszes italoknak a jelen törvény alapján való kimérésénél és kis mértékben való eladásánál követendő egészségügyi rendszabályokat, az azok áthágására kiszabandó büntetéseket és a rendőri és orvosrendőri felügyelet gyakorlását rendeleti utón állapítsa meg. 68. §. A városoknak az italmérés gyakorlására, nemkülönben a bor-, sör- és égetett szeszes folyadékok utáni községi szolgáltatásokra vonatkozó szabályrendeletei és egyéb érvényben levő intézkedései legkésőbb 1889-ik évi július 1-sejéig felülvizsgálandók. Felhatalmaztatik a pénzügyi és a belügyi minister, hogy azon városokra nézve, melyekben az italmérési jog s a községi adók fejében fizetett szolgáltatások különben el nem különithetők, egyetértőleg és rendeletileg intézkedhessenek az iránt, hogy a jelenleg érvényben levő községi szolgáltatások az italmérési jog s a községi adószedési jog szerint elkülönittessenek, ez alapon a városokat illető kártalanítás alapja meghatároztassék s mindaddig, mig az érvényben levő törvényeknek megfelelőleg újabb intézkedés nem történik, a mondott adótárgyak után ezentúl is szedhető községi szolgáltatások mérve és beszedési módja, a városok különleges viszonyainak megfelelőleg, megállapittassék. Az italmérési adó után sem törvényhatósági, sem községi pótadó nem szedhető. 69. §. Ha az 1893. évtől kezdve az államnak az állami italmérési jövedékből eredő tiszta jövedelme többet tenne, mint a mennyi az összes kártalanítási tőke kamatjainak és évi törlesztési járulékainak fedezésére szükséges, ezen tiszta jövedelmi többletből a törvényhatósági joggal felruházott városok, a rendezett tanácsú városok, nemkülönben azok a községek, melyek az italmérési jogot ezen törvény hatályba léptekor a kártalanításról szóló 1888. évi XXXVI. t.-cz. 2. §-ának 1., 3., 4. vagy 5. pontjaiban megjelölt czímeken gyakorolták, részesitendők az esetben, ha az illető városban vagy községben az italmérési jövedék tiszta bevétele többet tesz, mint a mennyi ugyanazon város, illetőleg község után adott összes kártalanítási tőke évi kamatjaira és töketörlesztési járulékaira szükséges. A jövedék tiszta jövedelmének az illető város vagy község területén elért többletéből az említett községek 10»/«, a rendezett tanácsú városok 207o, a törvényhatósági joggal felruházott városok 307°, a zárt városok 407o erejéig részesitendök. 9«