Főrendiházi irományok, 1887. IV. kötet • 191-254. sz.
Irományszámok - 1887-202
ecu. SZÁM. 63 hogy a kártalanítási tőke-szükséglet erejéig Horvát-Szlavonországok bánjával egyetértőié^ az idézett 1888: XXXVI. t.-cz. alapján kibocsátandó czímletekkel azonos kötvényeket bocsáthasson ki, s az italmérési jövedéknek Horvát-Szlavonországokban elért jövedelméből első sorban a kibocsátandó kötvények kamatozási és törlesztési szükségletét fedezhesse. Az évi szükséglet nagyságát, mely azonban a Horvát-Szlavonországokban az italmérési jövedékből befolyó tiszta jövedelmet nem haladhatja meg, a pénzügyminister HorvátSzlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg állapitja meg, s arra nézve a közös törvényhozás jóváhagyását külön törvény utján eszközli ki. 51. §. Azok, kik a jelen törvény életbelépte előtt a jelen tőrvény szerint adóköteles vállalatokat folytattak, a mennyiben vállalatukat tovább folytatni akarják, tartoznak legkésőbb 1889. évi október 1-sejéig az erre szóló engedélyért az illetékes kir. pénzügyigazgatósághoz Írásban folyamodni. A pénzügyigazgatóság határozata ellen a pénzügyministerhez felfolyamodásnak van helye. Folyamodók kérvényük jogerejű elintézéséig vállalatukat akadálytalanul gyakorolhatják. Az italmérésre ez idő szerint jogosultak, ha e jogukat bérbe adták, ugy azok is, a kik ilyen jogokat bérelnek, tartoznak bér-, vagy haszonbér-szerződéseiket a pénzügyi hatóságoknak azok kivánságára felmutatni, vagy elismervény mellett átadni. A jelen törvény életbeléptetését követő három év múlva a szerződések felmutatása vagy beszolgáltatása többé nem követelhető. A pénzügyi hatóságok által ezen szerződésekről vett és általuk hitelesitett másolatok hiteles másolatoknak tekintetnek. 53. §. 1889. évi deczember 31-ével az italmérési jogra és az annak hasznosítására szolgáló épületekre és beltelkekre vonatkozó bérleti szerződések megszűnnek s ezen megszűnésből folyólag a bérlők, hacsak az ezen esetre adandó kártérítésre nézve a szerződés különös kikötést nem tartalmaz, sem a bérbeadók, sem a kir. kincstár ellen semminemű kártérítési igényeket nem érvényesíthetnek, de a mennyiben az állami italmérési jog azon községben, melyre szerződésök vonatkozik, egyelőre továbbra is bérbeadás utján hasznosittatik, méltányos feltételek mellett nekik más vállalkozókkal szemben elsőbbség adandó. Ha az italmérési jog földbirtokkal vagy az italmérés hasznosítására szolgáló épületeken és beltelkeken kivül más épületekkel, beltelkekkel vagy egyéb bérleti tárgyakkal együtt egy szerződéssel adatott bérbe, a jelen törvény folytán a szerződésnek csak az italmérési jogra vonatkozó intézkedései szűnnek meg. Ezen esetben, a mennyiben a bérleti szerződésben az italmérési jogra eső bérösszeg elkülönítve nincsen, vagy egyébként a szerződés eltérő intézkedést nem tartalmaz, az együttes haszonbéri Összegből a tulajdonos által az italmérési jogért kapott kártalanítás 5%-a, az esetben pedig, ha a bérlő tartozott az adót fizetni, a kárpótlás 4V«°/«-a leszámítandó. Az italmérési jog hasznosítására szolgáló épületeket és beitelkeket a bérlő a haszonbéri idő tartama alatt használhatja vagy albérbe adhatja és pedig azon esetben is, ha a szerződésben az albérbeadás tiltva van. Ily együttes bérbeadás esetében jogában áll a bérlőnek az egész haszonbéri szerződést 1889. évi deczember 1-sejérc» fölmondani, ha a haszonbérlet főtárgyát vagy nevezetesebb részét az italmérési jog képezte. E felmondás a bérbeadónak legkésőbb 1889. évi július 1-sejéig tudomására adandó.
