Főrendiházi irományok, 1887. IV. kötet • 191-254. sz.

Irományszámok - 1887-201

34 CCI. SZÁM. részesedési arány vitás, s a közösen jogosultak nem valamennyien együttesen kívánják felvenni a kártalanítás összegét; 2. ha jogutódlás esetén a jogutód ebbeli jogát, még pedig örökösödés esetén jogerejü birói határozattal, más esetekben birói vagy gyámhatósági, vagy más közhatósági jogérvényes határozattal, vagy közjegyzői avagy közjegyzőileg hitelesitett magánokirattal igazolni nem tudja, valamint akkor is, ha ily igazolás daczára a jogutódlás vitásnak tűnik fel. II. Zálogjogos hitelezők bejelentése esetében: 1. ha valamely jelzálogos hitelező igazolja, hogy a kártalanitás alapjául szolgáló italmérési jog a jelzálogul lekötött ingatlannal elválaszthatlan kapcsolatban van; 2. ha valamely jelzálogos hitelező igazolja, hogy a kártalanitás alapjául szolgáló italmérési jog kivételesen bevezettetett azon telekjegyzőkönyvbe, melyre jelzálogjoga be van keblezve; 3. ha valamely hitelező igazolja, hogy a kártalanitás alapjául szolgáló italmérési jogra nézve birói foglalás által zálogjogot szerzett; 4. ha valamely hitelező igazolja, hogy a kártalanítás alapjául szolgáló italmérési jogra nézve annak világos lekötésén kivül a zálogjogot tényleg megszerezte. Az itt II. 1—4. alatt felsorolt hitelezők elsőbbségi joguk elvesztésének terhe alatt tartoznak követeléseiket 1889. évi deczember 31-ikéig az illetékes királyi adófelügy&lőnél bejelenteni, s e bejelentéshez a II. 1. és 2. pontok eseteiben a hiteles telekkönyvi kivonatot, a II. 3. pont eseteiben a birói lefoglalást igazoló hiteles okmányt és a II. 4. pont esetében a zálogjog világos lekötését és a zálogjog tényleges megszerzését igazoló hiteles okmányokat csatolni, ellenesetben az ily módon fel nem szerelt bejelentések figyelembe nem vétetnek. A hitelezők bejelentéseiben a követelés tőke- és járulék-Összege is részletezendő. III. Peres igények, s letiltás vagy foglalások eseteiben: ha a kártalanitási összegre vonatkozó utalvány kelte előtt zárlat vagy foglalás intéztetik. A jelen szakasz I—III. pontjai alatt elősorolt esetekben a járadék-szelvények és a kártalanitási összeg az érdekeltek értesítése mellett birói letétbe tétetnek s azoknak csak bejelentéssel nem érintett fölöslege adható ki a jogosultnak vagy megbízottjának. Oly esetekben, midőn egyedül közadó-tartozások miatt vezettetik foglalás a kártalanitási összegre, a kártalanitási összeg megfelelő részének lefoglalása és" a közigazgatási végrehajtás keresztülvitele iránt az 1883: XLIV. t.-cz. értelmében a kir. adófelügyelő intézkedik. Ha az italmérési jogot a kincstár adta el és a vételárra nézve teljes kielégítést nem nyert, jogosítva van a kincstár a vevőt illető járadékszelvényeket és kártalanitási tőkét a vételárhátralék erejéig fedezetül visszatartani. 22. §. A mennyiben a járadékszelvényekre a fennebbi §. alapján igény nem támasztatik s azok a jogosultnak akadálytalanul kiadhatók lennének, jogában áll minden egyes jogosultnak, ha ebbeli kívánságát legkésőbb az előző év végéig a kir. adófelügyelőnél bejelenti, azt követelni, hogy az 1890—92. évek mindegyikének végével lejáró járadékszelvények már az illető év folyamán egyenes közadótartozásaiba beszámíttassanak. A beszámítás módozatai iránt a pénzügyminister rendeleti utón intézkedik. 23. §. A közforgalom tárgyát képező állami kötvények tőzsdei jôgyzése iránt a forgalomba hozatallal egyidejűleg intézkedés teendő. Az államot, mint magántulajdonost illető kártala-