Főrendiházi irományok, 1887. IV. kötet • 191-254. sz.

Irományszámok - 1887-201

30 CCI. SZÁM 2. a törvényhatósági közigazgatási bizottságnak albizottsága; 2. a pénzügyminister. A törvényhatósági közigazgatási bizottság az ezen teendők ellátására hivatott albizottságot akként alakitja meg, hogy rendszerint tagjainak sorából egy elnököt s két rendes tagoi, 8 ezeken kivül akadályoztatásuk esetére elnökhelyettest s legalább két póttagot választ. A közigazgatási bizottság előterjesztésére a pénzügyminister megengedheti, hogy az albizottság részben a közigazgatási bizottság tagjainak körén kivül álló egyénekből alakittathassék, illetőleg egészíttethessék ki. E bizottság tagjai az 1883 : XL1V. t.-cz. 21. §-ában megállapitott módon ünnepélyes fogadást tartoznak tenni. Határozathozatalra az elnökön kivül két tag jelenléte szükséges. Az albizottságban szavazat nélküli előadóként a kir. adófelügyelő vagy annak e czélra kirendelendő helyettese működik, a ki a jegyzői teendők ellátásáról is gondoskodik. Az albizottság elnöke és tagjai azon napokra, melyeken ülést tartanak, az állampénztárból a pénzügyminister által rendeleti utón megállapítandó napidíjakban részesülnek. Az albizottság ügyrendjét a pénzügyminister rendeleti utón állapitja meg. 12. §. A kártalanítás megállapítására hivatott s a 11. §. 1., 2. és 3. pontjai alatt elősorolt hatóságoknak tartatik fenn különösen azon kérdések eldöntése: 1. van-e egyáltalán a jog kártalanításának helye; 2. a jogért adandó kártalanítás összege mily alapon állapítandó meg; 3. mekkora legyen a kártalanításnak összege; végre 4. azon kérdés eldöntése, hogy kiadható-e az igényt támasztónak s mily arányban a megállapitott kártalanítás Összege. Ellenben azon kérdések elbírálása, melyekben közigazgatási utón nem hozható tisztába, hogy a megállapitott kártalanitás kit vagy kiket s mily arányban illet, a bíróságok illetékességének tartatik fenn. II. FEJEZET. Kártalanítási eljárás« 13. §. Kártalanitás csak az esetben adatik, ha a jogosult s illetőleg törvényes képviselője ebbeli igényét legkésőbb 1889, évi márczius hó 31-ikéig a kir. adófelügyelőnél írásban bejelenti. Kártalanítási igényét az is jogositva van bejelenteni, a ki igazolja, hogy a jog va^y a kártalanítási igény jogszerűen reá ruháztatott, vagy bebizonyítja, hogy egészben vagy részben ő a jogositott, habár a jog után az adó más néven fizettetett is, vagy pedig igazolja, hogy tulajdoni igényének megállapítása végett hatósági eljárás van folyamatban, vagy végre kijelenti, hogy a birói eljárást legkésőbb 1889. évi június hó 30-ikáig folyamatba teendi. Közösen gyakorolt italmérési jognál s általában a közös tulajdont képező igényeknél, egyik igényjogosultnak bejelentése valamennyi igényjogosultnak javára esik. Oly bejelentések, melyek nem az illetékes adófelügyelőnél tétettek, vagy melyekben a község, a melyben gyakorolt italmérési jogért kártalanitás kéretik, jelezve nincsen, vagy