Főrendiházi irományok, 1887. IV. kötet • 191-254. sz.
Irományszámok - 1887-233
194 CCXXXIII. SZÁM. Az említett bajokon az 1882. évi védtörvény-novella (XXXIX. törvényczikk)olyképen vélt segíthetni, hogy a 4-ik korosztály kivételes felhívását megengedte. De ezen rendszabály, noha a lakosságra nézve elég terhesnek és zaklatónak mutatkozott, <nem bizonyult be czélravezetőnek. Nem marad tehát más eszköz, mint vagy a 4-ik korosztálynak minden évben általában és feltétlenül való felhívása, vagy pedig a hadkötelezettség kezdetének a 21 éves életkorra való áttétele. Az utóbbi rendszabály a monarchia viszonyai között a legezélszcrübb, de a lakosságra nézve is kevésbé zaklató és kevésbé terhes. Minthogy pedig a negyedik korosztály kivételes felhívása, mely jelenleg, kényszerűségből, már az ország legnagyobb részében vétetik alkalmazásba, jövőre teljesen elejtetnék, ennélfogva az ország eme számos vidékein a hadkötelesek azon könnyebbitést fogják nyerni, hogy nem négyszer, hanem csak háromszor keilend megjelenniök a sorozásra. Másfelől pedig azokon, a kik korábbi fejlődés folytán már 20 éves korukban teljesen alkalmasok, sérelem nem követtetik el, minthogy minden alkalmas belföldi még a hadköteles kor elérése előtt önkéntesen beléphet, és igy előbb juthat a tartaléki viszonyba, sőt ez által azon további előnyben is részesül, hogy népfölkelési kötelezettsége is előbb telik el. II. Â hadsereg és a honvédség évi ujonezjutaiékainak megállapítása és a hadi létszám meghatározásának elejtése. 1. Az 1 ^68 : XL. törvényezikk 11. §-a a hadsereg és hadi tengerészet hadi létszámát, a tartalékkal együtt, tíz évre, 800,000 főben állapította meg. Az 1878: XXXI. törvényezikk ezt egy évre, és az 1879: LI. törvényezikk további tiz éviv, vagyis az 1889. év végéig feutartotta azzal, hogy a hadi létszám további megállapítása iránti törvényjavaslat az 1888. év folyamán terjesztendő a törvényhozás elé. Egyetlenegy külföldi államban sincs a hadi létszám maximális összege a törvényben kitéve ; ez tehát ugy politikai, valamint katonai szempontból is egyaránt felesleges. Másfelől teljesen kielégítő biztosítékot nyújt alkotmányos szempontból, ha az évi ujonczjntalék országgyülésileg megállapíttatik. Mert ámbár az 1868. év óta a többi nagyhatalmak jelentékenyen felemelték hadi létszámukat, és igy ez nálunk is kívánatosnak látszanék, — mégis ezúttal sem czéloztatik a hadlétszám felemelése, hanem az ujonczjutalék a jelen törvényjavaslatban is csak oly alapon számíttatott ki, hogy tiz év múlva a tényleg szolgálattevők, vagyis a tényleg rendelkezésre állók létszáma 800,000 főt tegyen ki. A felsorolt okokból tehát a jelen törvényjavaslatban a hadlétszám helyett az évenkinti ujonczjutalék összege állapittatik m3g; azonban ennek tényleges kiállítása is csak azon esetben történhetik, ha az országgyűlés azt az illető évre már megszavazta. 2. A hadsereg ujonczjutalékának kiszámításánál a következő szempontok szolgáltak irányadókul : Az összes véderő legnagyobb és legnevezetesebb alkatrésze a hadsereg. Ennek kiegészítése és hadi létszáma tehát mindenesetre biztosítandó. A hadsereg évi ujonczjutaléka eddigelé nem egészen helyesen szimittatott ki, a mennyiben egy fontos körülmény, nevezetesen a mozgósításkor rendelkezésre nem állok, vagyis be nem vonulók jelentékeny száma egészen figyelmen kívül hagyatott. Az ujonczjutalék — amint az annak megajánlása végett cvenkint benyújtott törvényjavaslatokhoz csatolt kimutatás igazolja—-eddigelé csalvis a tapasztalat által igazolt 4% természetes fogyaték figyelembevétele mellett állapíttatott meg az egész monarchiára nézve 95,474 főben.
