Főrendiházi irományok, 1887. III. kötet • 106-190. sz.
Irományszámok - 1887-110
66 GX. SZÁM. À 3. §. az egy-egy termelési évad alatt külföldre kivitt összes ezukor után járó kiviteli jutalmak maximalis összegét, az 1882/3—1886/7-ik termelési évadokban átlag kivitt ezukormennyiségek tekintetbevételével 5.000,000 frtban állapitja meg s egyúttal meghatározza azon módot is, hogy abban az esetben, ha a valamely évadban kifizetett jutalmak a fenti maximális Összeget meghaladnák, a többlet a ezukoripar által miként téríttessék meg. E korlátozás czélja, hogy az ipart a túltermelés veszélyétől, az államkincstárt pedig ezukoradójövedelmének túl nagy kivitel által való csorbításától megóvja. A 4—13. §-ok a fogyasztási adóra vonatkozó személyes fizetési és kezességi kötelezettség, továbbá a dologi kezesség, a fogyasztási adóra vonatkozó fizetési kötelezettség és az adó mérvének meghatározása iránti illetékesség, ngy nemkülönben az adóhátralékok behajtása, valamint az adóztatás keresztülvitelénél való segédkezés és a szabályok teljesítéséért való felelősség tekintetében a többi fogyasztási adókra és a vámeljárásra nézve jelenleg érvényben lévő alapelvek értelmében intézkednek s e részben csak azt tartom különösen kiemelendőnek, hogy a vasúti és gőzhajózási igazgatóságok, a czukorszállitmányok kimutatására a czukorgyártelepek ellenőrzésének biztositása érdekében voltak kötelezendők. A 14—24. §-ok a répaezukor s minden hasonnemíf ezukor után járó fogyasztási adó biztositása iránt tartalmaznak általános intézkedéseket, melyek a ezukorgyártelep forgalmának meghatározására és annak ellenőrzésére szolgáló követelményekre, továbbá az üzleti helyiségek, mtíeszközök és szerek leltározására, a gyártelep megjelölésére, ugy nemkülönben a ezukortermelés időleges vagy végleges megszüntetésére, a hivatalos zár alkalmazására és levételére, a gyártelepen tartandó ellenŐrzési műszerekre, végre a ezukorgyári vállalkozónak a felügyelettel megbízott pénzügyi közegek elhelyezése iránti kötelességére és a kész czukortermelvények súlyának megállapítására vonatkoznak s melyeknél a többi fogyasztási adók s jelesen az ásványolaj-adó tekintetében érvényes elvi határozmányok nyernek megfelelő alkalmazást. Különösen kiemelendőnek tartom azonban a ezukorgyártelep biztositása iránt a 16. §-ban foglalt intézkedést, mely a műszaki eljárásnak teljesen szabad tért engedve, a legfőbb súlyt arra fekteti, hogy a czukortermelvényeknek a gyártelepről való elszállítása, az annak állandó felügyeletére kirendelt pénzügyi közegek által kellőleg ellenőriztethessék. A 25—28. §§. a czukortermelvényeknek iparjegyekkel és hivatalos jegyekkel való ellátása, valamint a hivatalos jegyek kellő alkalmazásának ellenőrzése czéljából a ezukorkereskedőkre és iparosokra háramló kötelezettség iránt intézkednek oly czélra, hogy pénzügyi kihágásoknak lehetőleg eleje vétessék, vagy ha mégis elkövettettek, könnyebben felfedezhetők legyenek. A 29—35. §§. a pénzügyi közegek ellenőrzési jogát a czukortermelvények készletének felvételére és a talált hiány és többlet iránt követendő eljárást, továbbá a czukortermelvényeknek a gyártelepről való elszállításának idejét és útját, valamint a könyvvezetés iránti kötelezettséget határozzák meg, és pedig tekintetbevételével azon elvi határozmányoknak, melyek az ásványolajadóra nézve érvényesek. A 36. §. az adóköteles művelet fogalmát irja körül annak szemmeltartásával, hogy a fogyasztási adó biztosításának alapfeltételét, a czukortermelvényeknek a gyártelepről vagy valamely szabadraktárból való elszállításának kellő ellenőrzése képezi. A 37. §-ban a czukorszállitmányok bejelentése iránt kimondott kötelezettség, a többi fogyasztási adóknál érvényes elvekben és az ellenőrzés igényében találja indokolását.
