Főrendiházi irományok, 1887. III. kötet • 106-190. sz.

Irományszámok - 1887-167

312 CLXVIL SZÁM. sitást nyert, hogy tegyen tanulmányokat és dolgoztassa ki a megfelelő terveket és költségvetést e

ê»y oly összekötő vasútvonal kiépítésére, mely állomásainak a főváros fontosabb ipari és kereskedelmi telepeivel való összeköttetését biztosítaná. — Csaknem egyidejűleg a szab. osztrákmagyar államvasuttársaság hasonló czélból terveket dolgoztatott ki és azokat az engedély megadása iránti kérelemmel felterjesztette. Tervezetében mindkét említett vasúti vállalat saját állomásait, illetőleg vonalait külön szándékozott a fontosabb gyár- és ipartelepekkel Összeköttetésbe hozni. — Ily egyoldalú összeköttetés azonban a szem előtt tartott czélnak csak tökéletlenül felelhetett volna meg, mert mig egyrészről a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság tervezete megfosztotta volna a fővárosi gyár- és ipartelepeket annak lehetőségétől, hogy az üzemük czéljaira szükséges tömegárúkat, nevezetesen a jelentékeny szénmennyiséget és nyersterményeket, különösen a gabonát, az ország azon termelő vidékeiről, melyek a m. kir. államvasutak mentén feküsznek, az összekötő vasút által nyújtott előnyök felhasználásával szállíthassák, mely körülmény nemcsak a hazai ipar és termelés hátrányára, hanem a m. kir. államvasutak érzékeny károsodására is vezetett volna : addig másfelől azt sem lehetett szem elől tévesztenem, hogy az esetben, ha csakis a m. kir. államvasutak pályaudvarai hozattak volna a kérdéses telepekkel Összeköttetésbe, viszont azon gyár- és ipartelepek szenvedtek volna hátrányokat, melyek a szükséges nyerstermények, illetve gyártmányaik tekintetében az osztrák-magyar vasúttársaság hálózatára támaszkodnak. Ennélfogva ismételt tárgyalások folyamán oly megoldást kisértettem meg, mely, mig egyfelől a forgalom minden méltányos igényét kielégíteni alkalmas, másfelől a m. kir. államvasutak érdekeit is megfelelően biztosítja a nélkül, hogy viszont a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság érdekeit háttérbe szorítaná. A megoldás módozatainak megválasztásánál továbbá azon körülményre is kitelhetőleg súlyt kellett fektetnem, hogy a oeélba vett Összeköttetés létrehozatala az állam pénzügyeit minél kevésbé terhelje. Az ez irány báni megoldás, mely szerint úgy a m. kir. államvasutaknak, mint a szab. osztrák-magyar államvasuttársaságnak budapesti pályaudvarai a tisztelettel mellékelt törvényjavaslatban kilátásba vett körpályával összeköttetésbe fognak hozatni, — teljesen kielégitő eredménynyel a következő alapokon jött létre: a) a főváros dunabalparti részén fekvő gyár- és ipartelepeknek az ezen területen fekvő vasúti állomásokkal leendő Összeköttetése czéljából létesítendő körpálya a szab. osztrák-magyar államvasuttársasággal egyetértőleg megállapitott tervezet szerint államvasuti vonalként fog kiépülni és a m. kir. államvasutak által fog a kölcsönös forgalmi viszonyok rendezése iránt létrejött megállapodás szerint kezeltetni; b) a szab. osztrák-magyar államvasuttársaságnak jogában áll saját vonalát a körpályával akár a keresztezési pontnál, akár a budapesti, akár pedig a rákos-palotai állomásából vagy mind a három pontnál is saját költségén összeköttetésbe hozni; és ezen vasút forgalmának biztosítására kimondatott — azon különben természetes feltétel — hogy a körpályán az osztrák-magyar államvasút csatlakozási pontjáig a díjszabás a megtakarított önköltségekkel mindenkor olcsóbb lesz, mint a távolabb fekvő magyar államvasuti csatlakozási pontig; c) díjszabások nemcsak a körpályán létesítendő állomásokról, hanem az általam állomásokul kijelölendő egyes gyári vagy egyéb telepekről is fognak felállíttatni. — Ezen díjszabások a közös viszonylatokban egyenlők lesznek a szab. osztrák-magyar államvasút pályaudvaráról, illetve a magyar államvasutak dunaparti teherpályaudvaráról érvényes díjszabásokkal; d) a fennálló kartell-egyezmény szerinti forgalom-osztás természetben fog kiegyenlittetni ; a mi által a magyar államvasutak jogosult érdekében, az azokra nézve jelenleg fennálló hátrányos aránytalanság meg fog szüntettetni ;