Főrendiházi irományok, 1887. III. kötet • 106-190. sz.
Irományszámok - 1887-147
336 CLXVII. SZÁM. évi október 1-én lépett életbe, és ennélfogva a szesztermelési viszonyoknak czélba vett állandósítása egy hosszabb időszakra terjedő, s ugy a jelenlegi, mint az ezelőtt érvényben volt szeszadórendszer hatását lehetőleg egyenlő időtartamról feltüntető eredménynek számbavételét követelte. A fogyasztási adó kisebbik tétele mellett egy-egy termelési évadban termelhető 872,542 hliter alkoholnak az illető egyes szeszfőzdék között való felosztására nézve fentartom magamnak, hogy ezen felosztás iránt az illető szakkörök meghallgatása után, annak idején külön törvényjavaslatot terjeszthessek az országgyűlés elé. A 4. §. a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztőnek megadóztatását fentartja s midőn minden liter alkohol után élesztöadó fejében 27? krt követel, az eddigi adóztatás mérvét is kikerekített összegben meghagyja. Az 5. §. az eddig megengedve volt adómentes pálinkafőzést jövőre is egész terjedelmében fentartja. A 6. §. a fogyasztási adó alól kiveszi a külföldre kivitt, valamint a megjelölt ipari czélokra felhasznált szeszt. Ezen intézkedés, mely az adó mérve által van indokolva, s ugy a szeszipar, mint más szeszt fogyasztó iparágak régi óhaját képezi, növelni fogja a szesznek ipari czélokra való felhasználását, s közvetve a szeszfogyasztást, illetőleg szesztermelést, s egyúttal a szeszadó előleges lefizetésének elejtése által tökemegtakaritást is eredményezend. Az ipari czélokra adómentesen felhasznált szeszre nézve hektoliterfokonként szabott 3 krnyi mérsékelt illeték az adómentesség által fokozott mértékben feltételezett ellenőrzés igényelte nagyobb kiadásokban találja méltányos indokolását. A 7. §. a mezőgazdasági szeszfőzdéket külön kedvezményben részesiti, mely a naponként átlag termelt alkoholmennyiséghez képest, minden hektoliter után: 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig 1 forintot, i 2 > » 4 » '. 2 > 2 hektoliterig pedig .............. 3 » tesz. Ezen kivül a mezőgazdasági szeszfőzdék még abban a kedvezményben is részesittetnek, hogy naponkénti átlagos szesztermelésüket, mely jelenleg a terményadó mellett 5 hektoliter folyó szesznél többre nem terjedhet, jövőre 7 hektoliter alkoholra terjeszthetik ki, s hogy a valamely szeszfőzdével összekötött gazdasághoz tartozó szántóföldek, rétek és legelők területének mennyisége is, mely jelenleg a naponkint termelt szesz, illetőleg a naponkint adózás alá került czefreedények űrtartalma arányában meg van szabva, minden 3—3 liter alkohol után 1-—1 hektárra kikerekített számban némileg leszállittatott. Egyúttal kiterjesztettek a mezőgazdasági szeszfőzdékre vonatkozó határozmányok azokra a szeszfőzdékre is, melyeket valamely szövetkezet tart üzletben, — ha a szövetkezet tagjai mezőgazdaságoknak tulajdonosai vagy haszonbérlői, — hogy ily módon a mezőgazdasági szeszfőzdék részére mezőgazdaságunk érdekében nyújtott kedvezmények jövőre a kisebb földbirtokosok, illetőleg haszonbérlők által is igénybe vétethessenek. A gazdasági szeszfőzdék részére nyújtott kedvezmények azoknak nagyobb üzemi költségeiben, valamint azok érdekeinek, az iparszerű szeszfőzdék veszélyeztetése nélkül lehető előmozdítására és biztosítására irányzott törekvésemben találják indokolásukat. A 8. §. a külföldre kivitt szesz minden hektoliterfoka után kiviteli jutalom fejében 5 krt engedélyez, s ennek megfelelő kedvezményben részesiti a kivitt likőrben foglalt szeszt is. Az olyan szesz után pedig, melyet fogyasztási adó nem terhel, illetőleg melyért a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás vagy szabad egyezkedés (megváltás) utján az adó lefizettetett, annak feltételezése mellett, hogy az ezen adóztatási módok mellett megadóztatot alkoholmennyiségnél tényleg 100%-al több termeltetik s hogy ennélfogva a tényleg termelt
