Főrendiházi irományok, 1887. III. kötet • 106-190. sz.

Irományszámok - 1887-147

234 CXLVII. SZÁM. valamint szabad egyezkedés (megváltás) utján fog beszedetni, az okból volt csak egy és pedig a kisebbik adótétel megállapítandó, mert az eme két adóztatási módnak alávetett üstfözdék és illetőleg azok a főzdék, melyek gyümölcsnemúeket, törkölyt, bort, seprőt stb. dolgoznak fel, a már fentebb előadottakon kivül még azért sem vonhatók a fogyasztási adó, illetőleg két adótétel alá, mert e szeszfőzdékre nézve — azoknak mintegy 100,000-re terjedő rendkivül nagy számánál és termelési viszonyainál fogva, — a kisebbik adótétel mellett egy-egy termelési évadban termelhető szeszmennyiségnek minden egyes főzdére nézve külön-külön való meghatározása kivihetőnek nem mutatkozik. A fogyasztási adóra nézve két adótételnek megállapítását az a czél tette szükségessé, hogy a kisebbik adótétel mellett termelhető szeszmennyiség korlátozása s a túltermelésnek ez által való meggátlása folytán, ugy az adónak, mint a termelési költségeknek a szesz forgalmi árában való megtérülése lehetőleg biztosítható legyen, még pedig a szesztermelésnek általánosságban való korlátozása nélkül, a mennyiben az a nagyobbik adótétel mellett belfogyasztásra, ugy nemkülönben adómentes ipari czélokra és kivitelre szabadon lesz gyakorolható. A két adótétel közötti 10 frtnyi különbözet mérve a fenti czél lehető biztositásában találja indokolását. Az adótételnek minden liter alkohol után 11 krról 35 krra, illetőleg 45 krra való felemelését pénzügyi tekintetek igénylik ; lehetővé teszi pedig azt a szesznek már előbb kimutatott adőképességén kivül különösen az a körülmény, hogy a szeszipar érdekében egyidejűleg czélba vett intézkedések, valamint az ipari czélokra felhasznált szesznek adó alóli kivétele, s ugy nemkülönben a kir. kisebb haszonvételeknek a közel jövőben szándékolt megváltása folytán attól tartani nem lehet, hogy a szeszadónak javaslatba hozott felemelése a szeszipar érdekeinek veszélyeztetését vagy a fogyasztók túlterb éltetését vonhatná maga után. Minthogy ezen adóemelés mellett közegészségi és közerkölcsiségi tekintetek is harczolnak : az adótételnek a fenti összegekben való fentartására annál inkább súlyt kell fektetnem, mert ezek az adótételek szemben a más államokban alkalmazásban levő adótételekkel, még igen mérsékeltek. A 3. §-ban az az alkoholmennyiség, mely a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési évadban a kisebbik adótétel mellett termelhető, az előrelátható adóköteles fogyasztásnak megfelelőleg, az egész osztrák-magyar vámterületre nézve . 1.878,000 hl.-be oly módon határoztatott meg, hogy az 1881/82 —1886/87-ik termelési évadok átlaga szerint tényleg termelt mintegy • . 2.486,284 hl.-ből az ugyanazon időszakban átlag kivitt és adómentes ipari czélokra felhasznált 176,700 hl. valamint a jövőre előreláthatólag ipari czélokra még felhasználandó mintegy , 100,000 » és az adó felemelése folytán feltételezett fogyasztás-csökkenés fejében 15%, vagyis ,. . . . . 331,438 » összesen ..... 608,138 hl. levonásba hozatván, a fenmaradó 1.878,146 hl. vagyis kerekszámban 1.878,000 » tekintetett azon alkoholmennyiségnek, mely a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által termelt szeszből előreláthatólag fog szükségeltetni. Ebből az alkoholmennyiségböl : a magyar korona országai részére 872,542 hl. a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részére .... 997,458 » a megszállott tartományok részére pedig . 8,000 » hasittatott ki, annak a fentartásával, hogy a fenti alkoholmennyiségeknek az egyes szeszfőzdék