Főrendiházi irományok, 1887. II. kötet • 90-105. sz.
Irományszámok - 1887-94
88 XClV. SZÁM. Bor hordókban. Év ÖSSZES behozatal az osztrák-m agyar monarchiába mennyiség érték métermázsákban forintokban Olaszországból mennyiség érték métermázsákban forintokban Ebből be Trieszten mennyiség métermázsákban h o z a t a i át érték forintokban 1 Fiúmén át mennyiség érték métermázsákban forintokbai 1878. 79,090 540,055 . 1,258 39,970 11,870 141,831 48,079 482,483 1879. 98,176 1.414,892 6,128 96,062 19,320 247,450 59,379 717,900 1880. 21,438 577,930 3,576 62,336 1,272 37,874 1,936 29,348 1881. 18,708 559,024 2,504 47,068 1,268 43,032 501 10,888 1882. 29,984 771,372 1,974 37,374 1,642 48,951 134 4,478 1883. 33,780 1.029,312 5,890 101,550 2,541 65,385 725 13,545 1884. 31,216 741,660 6,882 114,450 2,436 62,280 2,511 40,335 1885. 22,744 771,308 2,083 51,104 1,947 68,288 ' 383 9,340 Miután azonban másrészt igen valószínű, hogy a jövő olasz-franczia szerződésben a bor vámja ismét le fog szállíttatni, nehogy Olaszország ezen mérsékelt vámot csak egyes franczia borfajokra, mint pl. a bordeauxi borokra engedélyezze és ez által a mi saját borainkra a kedvező vámot a legnagyobb kedvezmény alapján igénybe nem vehetnők, a jelen szerződés zárjegyzökönyvében az iránt történt megállapodás, hogy az esetben, ha a jelen szerződés tartama alatt a bortól az Olaszországba való bevitelnél 5 lira 77 cts. vagy ennél mérsékeltebb vám szedetnék, ezen vámdíj az osztrák-magyar monarchiából érkező mindennemű borokra is fog alkalmaztatni. Az osztrák-magyar monarchia pedig ez esetben arra kötelezi magát, hogy az olasz borokkal szemben az eddig fennállott külön kedvezményt ismét engedélyezi és ez olasz hordó borokat 100 kilogrammonként 3 frt 20 kr. vám mellett bocsátja be. Megemlítjük ez alkalommal, hogy miután az olasz-franczia kereskedelmi szerződés f. é. márczius hó l-ig meghosszabbíttatott, az ép emiitett megállapodás mindkét fél részéről tényleg alkalmazásba is vétetik. A vámoktól teljesen eltekintve, a borokra nézve még egy új határozat vétetett fel a szerződésbe, mely annál is inkább szükséges, miután boraink kivitele ellen a legutóbbi időben, különösen a franczia vámhivatalok által oly nehézségek gördittetnek, melyek ha más államokban is érvényre emelkednének, borkereskedésünket igen veszélyeztetnék. Ujabb időben ugyanis a vámhivataloknál borvám alá csak a természetes bor vettetik, az állítólag nem természetes, azaz nevezetesen a nagyobb szesztartalommal biró pedig mint szesz kezeltetik, tehát sokkal nagyobb vámmal sujtatik. Nehogy ily eljárás Olaszországban lehetséges legyen, világosan ki lett mondva, hogy a természetes bor az esetben esik a borvám alá, ha szesztartalma nem haladja meg a 15 fokot. Ha ennél többet tartalmaz, a bor vámján felül az emiitett határt meghaladó minden szeszfok után a szesz vámját fizeti. Hogy pedig az iránt, mely borok tekintendők természetes boroknak, önkénytes eljárás ne követtessék, kijelölendő szakértők által fog közös egyetértésben megáliapittatni az, hogy mily tulajdonságokkal kell a bornak birnia, hogy természetesnek ismertessék el. A gabonaneműek és a liszt vámja az új szerződésben nem lett megkötve. Ezen vámok eddig sem voltak megkötve. A magyar kormány ez alkalommal ugyan óhajtotta volna* hogy e részben is előnyös viszony állapíttassák meg és legalább biztosittassunk arra nézve, hogy Olaszország az európai agráráramlatok szerint nem fogja gabnavámjait folytonosan emelni, de e részben oly nehézségekre akadtunk, melyek az egész szerződés létrejöttét meghiúsították volna. Olaszországban ugyanis a gabonavámok fontos pénzügyi szerepet játszanak és az összes vámjövedelemnek jelentékeny részét képezik. A gabonaneműekből Olaszországban befolyt vám volt : 1883 ' 3.850,532 lira 1884 5.273,263 » 1885 10,950,981 » 1886 . 14.602,836 » 1878 6.262,591 lira 1879 9.916,860 » 1880 7.061,391 » 1881 3.596,594 » 1882 3.793,512 »
