Főrendiházi irományok, 1887. II. kötet • 90-105. sz.
Irományszámok - 1887-94
46 XCIV. SZÁM. tott és az árúküldeményeket kisérő fuvarlevelek Olaszországban a viszonosság föltétele mellett bélyegmentesek leendnek. 2. §. A kedvező bánásmód követelésének indokolására az árúbevallásnak magában kell foglalnia az árú származásának megjelölését is. Ha ezen bevallás helyessége tekintetében kétség támad, az árúnak származása bizonyitvány által igazolandó. Az emiitett bizonyitvány kiállitható vagy a kiviteli hely helyhatósága által, vagy a kiviteli eljárást teljesitő vámhivatal által, legyen az akár az ország belsejében, akár a határon, vagy végre consuli Ügynök által ; szükség esetén ez okmányt az árúszámla is pótolhatja, ha az illető kormányok ezt elegendőnek találják. 3. §. A származási bizonyítványok és egyéb az árúk származását igazoló okmányok teljesen díjmentesen állitandók ki és láttamozandók. A X. czikkhez. Megállapodás létesült az iránt, hogy a kereskedelemnek s a forgalomnak a X. czikk értelmében nyújtott könnyitésére vonatkozólag a feltételek és alakszerűségek a magas szerződő felek minis. teriumai közt váltandó közvetlen levelezés utján közös egyetértéssel fognak megállapittatni. E részben a következő elvek lesznek mérvadók : 1. §. Azon tárgyak, melyekért vámmentesség kéretik, a vámhivataloknál minőség és mennyiség szerint bevallandók és vizsgálat alá bocsátandók 2. §. A gabnaneműeknek (ide értve a rizst is) őrlésre való ideiglenes ki- és bevitelére vonatkozó kedvezmény csak azon esetben adható meg, ha ezen termények a határ által átmetszett földeken nyerettek. Ezen kedvezmény a helyi pénzügyi hatóságok felhatalmazásától tétetik függővé. A magas szerződő felek az ezen ügy szabályozására vonatkozó összes intézkedéseket egyetértőleg fogják megállapítani. A kivitt vagy visszahozott, valamint a behozott és ismét kivitt tárgyaknak vámkezelése autrichienne et hongroise et portant l'estampille de l'office expéditeur, seront affranchies, en Italie, du droit de timbre, sauf réciprocité. §. 2. Afin de motiver la demande du traitement de faveur, la déclaration des marchandises devra contenir l'indication de l'origine. En cas de doute au sujet de la justesse de cette déclaration, l'origine de la marchandise devra être prouvée au moyen d'un certificat. Le dit certificat pourra émaner de l'Autorité locale du lieu d'exportation, ou du Bureau de douane d'expédition, soit à l'intérieur, soit à la frontière, ou bien d'un Agent consulaire; enfin il pourra, au besoin, même être remplacé par la facture, si les Gouvernements respectifs le croient convenable. §. 3. Les certificats d'origine et autres documents constatant l'origine des marchandises seront, soit délivrés, soit visés en franchise de tout droit. Ad Art. 10. Il est convenu de fixer, d'un commun accord, par correspondance directe entre les Ministères des Hautes Parties contractantes, les conditions et formalités sous lesquelles auront lieu les facilités accordées au commerce et au trafic en vertu de l'article 10. A cet égard les principes suivants serviront de guide : §. 1. Les objets pour lesquels l'exemption des droits de douane est demandée, devront être déclarés aux Bureaux douaniers par espèce et quantité et devront être présentés à la visite. §. 2. La faculté concernant l'exportation et l'importation temporaires des céréales à moudre (y compris les riz) est admise seulement dans le cas où il s'agit de produits récoltés sur les propriétés traversées par la frontière. Gette faeulté est subordonnée à l'autorisation des autorités de finance locales. Les Hautes Parties contractantes se mettront d'accord pour fixer toutes les dispositions qm devront regier cette matière. Le traitement douanier de« objets exportés ou réimportés, respectivement, importés et
