Főrendiházi irományok, 1887. II. kötet • 90-105. sz.

Irományszámok - 1887-94

XCIV. SZÁM. 99 A III. czikk a kölcsönös állatforgalmat közvetitö vasúti kocsiknak és hajóknak fertőtlenitési eljárását szabályozza, az e részben európaszerte elfogadott és a járványok elhurczolásának megóvására szolgáló elvek szerint. A IV. czikk a szerződő felek egyikének .területéről a másik szerződő fél területére legeltetés czéljából áthajtott állatokkal való eljárást rendezi, helyesen megállapítván azon óvintézkedéseket, melyek a legelomarha közt netán felmerülő járványok elhurczolásának meggátlására alkalmasak. Az V. czikk a szoros értelemben vett határforgalomra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, mely határozatok, tekintettel arra, hogy Magyarország Olaszországgal nem határos, természetesen és kizárólag csak az osztrák tartományok forgalmát illetik. Végre a VI. czikk fentartja a szerződő feleknek azon jogot, hogy a jelen egyezményen közös egyetértéssel, az egyezmény szellemével és elveivel nem ellenkező oly módositást eszközölhessenek, melyet bizonyos idő alatt szerzendo tapasztalat czélszerunek és helyesnek bizonyitand. Az előadottakból kitűnik, hogy a jelenleg előterjesztett kereskedelmi és hajózási szerződés Magyarországnak ép ugy mint átalában az osztrák-magyar monarchia érdekeit Olaszországba irányuló forgalmukban — habár talán nem is oly terjedelemben, mint az kívánatosnak mutatkozott — de kétségkivül oly mérvben biztositja, hogy főbb terményeink és árúink hosszabb időre állandó piaczra számithatnak és hogy másrészt Olaszország is részünkről oly előnyöket nyert, melyek kereskedelmi összeköttetéseink további fejlesztésére jótékony hatással leendenek és ez okból a szerződés elfogadását az országgyűlésnek ajánlom. Budapesten, 1888. évi január hó 25-én. A földmivelés-, ipar- é s k e r e s ke delemügyi m. kir. minister távollétében: Tisza Kálntán s. k., magy. Ur. ministereinöle. 13»