Főrendiházi irományok, 1887. I. kötet • 1-89. sz.

Irományszámok - 1887-21

XXL SZÁM. 85 Hogy azonban ezen kedvezmények beszüntetése folytán a termelők és illetve fogyasztók ezentúl is mérsékelt áron egyes kiváló fajú jó dohányok birtokába juthassanak, intézkedni fogok hogy »Szűz dohány« elnevezés alatt a magánosok által folytatott kezelési eljárás szerint gyártott dohányok legyenek a dohány árudákban kaphatók. A Debreczenben újonnan felállított dohánygyár ily gyártmányok előállítására is be vau rendezve. A 2. §. határozatainak indokolásául megjegyeztetik, hogy eddig sok helyen oly szabálytalan alakú földrészletek használtatnak dohány ültetéshez, hogy mérnöknek is munkát okozna annak helyes felmérése és megállapítása, vájjon nem ültetett-e az illető nagyobb területen dohányt, mint a melyre engedélye szól? Ily szabálytalan alakú földrészletek nagy részben azok által használtatnak, kik az engedélyezett területen túl ültetni szándékoznak a végre, hogy a túlültetett területen termelt dohányt minden nehézség nélkül a kincstári beszállítás alól elvonhassák. A terület-felmérés könnyítése s visszaélések meggátlása végett tehát elkerülhetetlen az hogy dohányültetéshez lehetőleg csak szabályos alakú földrészletek használtathassanak fel és oly földrészletek, melyek termelése alkalmatlanok, a termelésből kizárassanak. A pénzügyministerium az 1882. évben dohánytermelők és szakértőkből összehívott enquête javaslata alapján megtette a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy egyrészről a dohánytermelő megyékben a dohánytermelésre alkalmas területek felvétessenek s az arra alkalmatlan talajok a termelésből kizárassanak (igy Szabolcs megye területén ezen eljárás már végleg befejeztetett és ez évben Torontál megye területén folytattatik), másrészről pedig, hogy a termelésben teljesen jártas vándortanítók által, a dohánytermelés minőségének emelésére törekszik. Az ezen §-ban foglalt intézkedés tehát csak az e részben tett intézkedések sikerét kivánja törvényhozásilag biztosítani. Minthogy továbbá tapasztaltatott, hogy a kincstár részére termelt dohány elcsempészése leginkább annak tulajdonitható, hogy a dohány szárítása, simítása, csomózása és bálozása nem a termelőnek e czélra szolgáló helyiségeiben, hanem a községben szana-széjjel lakó feles kertészek lakásaiban történt, szükséges volt még azon határozmányt is felvenni, hogy a dohány kezelése ezentúl csakis zárral ellátott szárító-pajtában és simitó-házban történhetik. Nem fog egyébiránt kifogásoltatni, ha ilyen helyiséggel minden egyes termelő nem is bir, hanem a dohány elcsempészésének megakadályozása tekintetéből követeltetni fog, hogy a községben levő összes termelők legalább együttesen egy közös száritó-pajtával és simitó-házzal bírjanak. A régi termelőknek ezen határozmány teljesítésére 3 évi időhaladékot óhajtok engedni. A dohánytermések kicserélésének és a csempészetnek megakadályozásával indokoltatik azon határozmány felvétele is, hogy egy vagy egymással határos két különböző község határában a kincstár és kivitel részére termelési engedély nem adható. A dohány kiültetésének véghatáridejére vonatkozó határozmány, a minőségi termelés előmozdítása czéljából vétetett fel. A palánták kiültetésénél tapasztaltatott, hogy számos termelő semmiféle rendszert nem követ, palántáit hol sűrűen, hol ritkán, össze-vissza ülteti ki, mi az okszerű dohánytermeléssel homlokegyenest ellenkezik, az ellenőrzést és termés felvételét lehetetlenné teszi és ez okvetlenül beszüntetendő, illetve szabályozandó, ha a minőségre fektetett dohánytermelés terjesztése komolyan szándékoltatik. Ennélfogva szükséges volt a törvényjavaslat 3. §-ába felvenni azon határozmányt, hogy