Főrendiházi irományok, 1887. I. kötet • 1-89. sz.

Irományszámok - 1887-36

Í34 XXXVI. SZÁM. arról, miszerint a részvényes vállalatok és más közkereseti társaságok részéről történő ingyenes vagyonszerzések esetében az államkincstár méltányos igényei kielégittessenek. Eme hézagpótló gondoskodás mellett — mint ilyenek s melyek a méltányosság és czélszerűség igényeit egyaránt kielégítik — az illetékegyenérték-köteles vagyon haszonélvezőinek az illetékegyenérték tekintetébőli szavatosságára, az illetékegyenérték előirására, a részletüzlettel foglalkozókra nézve az ellenőrzés szigorítása mellett a közvetlen lerovási módozatnak behozatalára vonatkozó rendelkezések emelkednek ki. A kereskedelem könnyítésére helyeselhető: hogy a belföldön átmenetileg forgalomba hozott u. n. transitó-váltók csekélyebb bélyegilleték alá szándékoltatnak vonatni; hogy a használhatlanná vált bélyegzett váltóürlapok, vagy a váltóra felragasztott bélyegjegyek kicserélése bizonyos korlátok közt megengedtessék; hogy a fővárosi közraktáraknak a három első évre nyújtott kedvezmények további élvezhetése biztosittassék ; hogy az eddigi fuvarlevelek helyett az államnyomda utján készítendő bélyegzett kincstári űrlapok kötelező használatának elrendelése által a jelenlegi hátrányok megszüntettessenek ; s végül, hogy a marhalevelekre nézve fennálló törvényes intézkedés az állategészségi törvény rendelkezéseihez képest kiegészíttessék. Már az általános illeték-mérséklés megszorítása folytán megkönnyített illetékkiszabási eljárás kétségtelenül egyszerűsittetik a czélhoz amúgy sem vezető eddigi intési eljárás tervelt mellőzésével, valamint az által, hogy az ugy a kincstár, mint a felek érdekében megengedni helyes pótkivetés, illetőleg visszatérítés alakiságoktól menten javasoltatik. Tekintve ezeket, s megemlítve azt, hogy a törvényjavaslat megfelelő életbeléptetési határozmányokat is tartalmaz, tisztelettel javasolja a bizottság annak elfogadását azzal, hogy a 4. §. tizedik bekezdésében az 5. §-ra való hivatkozás a 3. §-ra helyesbítendő, sa 13. §. második sorába »vagy« szócska után szabatosság kedveért »egyéb« iktatandó volna. Budapesten, 1887. évi deczember hó 10-én. Báró Vay Miklós s. *., bizottsági elnök. Báró Rudnyánszky József s k., bizottsági jegyső.