Főrendiházi irományok, 1887. I. kötet • 1-89. sz.
Irományszámok - 1887-23
m XXIIL SZAM. 5. '§. Az illeték-egyenérték alá eső föld- és házbirtok, továbbá királyi kisebb haszonvételek értékéül, a jelen törvény 4. §-ában megállapitott értékösszegek veendők, s az emiitett vagyontól járó illeték-egyenérték az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 25. §-ában körülirt eljárás mellett 1888-ik évi január 1-től kezdve ezen értékek alapul vétele mellett fizetendő. Az 1881: XXVI. t.-czikk 25. §-ában érintett tudományos intézetek és közt ariintézetek ingatlan javainak ezen értékelésénél az előző 4. §-ban meghatározott tiszta jövedelem, a földadó alá tartozó ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosa helyett annak íizenkilenczszeres összegével, házbéradó alá tartozó ingatlanoknál pedig a házbéradó alapjául vett tiszta jövedelemnek : a) Budapesten tizenhatszoros összege helyett, annak tizenötszörösével; h) általános házbéradó alá eső helyeken tizenötszörös összege helyett, annak tizennégyszeresével ; c) másutt tizenkétszeres összege helyett, annak tizenegyszeres összegével számítandó. Az illetékköteles ingó vagyon értéke a fél bevallása vagy szükség esetében hivatalos utón beszerzendő adatok alapján határoztatik meg. 6. §. Az 1881. évi XXVI. t.-cz. 26. §-a következőkép módosittatik : Midőn az illeték-egyenérték alá eső jogi személy, az 1881: XXVI. t.-cz. 22. §-a c) pontjában emiitett vállalatok kivételével, az év folyama alatt visszteher mellett kötött jogügylet alapján valamely ingatlan birtokába lép, ez utóbbira nézve köteles az illetékegyenértéket, a szerzés időpontjától kezdve fizetni. Ha pedig valamely ingatlan vagyon az illeték-egyenérték fizetésére kötelezett jogi személy részéről magánfélre átruháztatik, az előirt illeték-egyenérték az átruházás napjátói töröltetik. De viszont a szerződő magánfelekre nézve a visszteher mellett létrejött ily átruházások tekintetében, — a bírói árverések kivételével — azok az illetéki szabályok alkalmazandók, melyek az illetékmentes és illetékkötelezett felek közt előforduló átruházásokra érvényben vannak. Ha valamely ingatlan átruházásánál érdekelt mindkét fél illeték-egyenérték alá tartozik, akkor a rendes vagyon-átruházási illeték mellőzésével, csupán az átruházás tárgyától járó illeték-egyenérték Írandó át az új szerző terhére. Végre, ha az 1881 : XXVI. t.-cz. 22. §-ának c) pontjában emiitett társulatok akár vissz* teher mellett, akár a nélkül szereznek az illeték-egyenérték alá eső ingatlanokat, vagy ha az illeték-egyenérték alá tartozó más jogi személy, örökösödés vagy ajándék czímén ingó vagy ingatlanvagyont szerez, a szerzés időpontjától kezdve csak az esetben köteles az illeték-egyene'rtéket fizetni, ha törvényszerű illetékmentesség esete forog fenn — ellenben, ha törvényszerű illetékmentesség esete nem forog fenn, a szabályszerű teljes illeték fizetendő, s az illetékegyenérték fizetése csak a szerzés idejét követő 10-ik év leteltével veszi kezdetét. 7. §. Az 1881. évi XXVI. t.-cz. 27. §-a a következőkép módosittatik: Az illeték-egyenérték rendszerint az illetékköteles vagyon élvezetére jogosított személy által saját haszonélvezetének tartamához képest fizetendő. Ha azonban az illeték-egyenérték viselését a tulajdonos jogi személy magára vállalta, — vagy azt illetékes felsőbb hatóságának reá nézve kötelező erővel biró intézkedése folytáB viselni tartozik, — akkor a fizetési kötelezettség első sorban a tulajdonos jogi személyt terheli.
