Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.

Irományszámok - 1884-433

CDXXXIII. SZÁM. 89 IL Melléklet a 433. számú irományhoz. Törvényjavaslat a hadsereg, haditengerészet, honvédség és népfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátásáról. I. FEJEZET. A tisztek özvegyeinek és árváinak ellátása. 1. §. A tisztek (hadbirák, lelkészek, orvosok és kezelőtisztek) özvegyei állandó évi nyugdíjra bírnak igénynyel, ha házasságuk akár a férjnek tettleges szolgálata (várakozási illetékkel szabadságoltatása) alatt, a hadseregnél, hadtengerészetnél és honvédségnél, akár a férjnek katonai szolgálatba lépése előtt köttetett és ha a férj vagy a) ellenség előtt esett el, vagy ellenség előtt avagy máskép is saját hibája nélkül közvetlenül valamely katonai szolgálat teljesítésekor szenvedett sebesülés, vagy külső sérülés, vagy a szolgálati tartózkodásra kijelölt helyen uralkodó járványos vagy helyi, vagy kórházban való szolgálattétele következtében kapott ragályos betegség, vagy hadi fáradalmak következtében halt meg; vagy 6) tekintet nélkül a halál okára, annak idejében állandó katonai ellátás elnyerésére már törvényes igénynyel birt; vagy — bár a katonai jellegről való leköszönése után is — már annak élvezetében állott, vagy várakozási illetékkel való szabadságoltatása alatt kötött házasság esetében, újabb szolgálatba lépése után még legalább három évig szolgált. 2. §. A nyugállományban nősült, a tartalékba, valamint a honvédség szabadságolt állományába, továbbá a népfölkelés állományába tartozó, vagy szolgálaton kivüli viszonyban levő tisztek özvegyeinek is állandó évi nyugdíjra van igényük: a) ha a férj tettleges szolgálattételre való bevonulása után az 1. §. a) pontjában felsorolt körülmények közt halt el ; továbbá FŐRENDI IROMÁNYOK. VII. 1884-87. 12