Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-426
42 CDXXVI. SZÁM. a minek nem lehet más értelme, mint az, hogy a belügyeken kivül ott, a hol közös állami jelvényről van szó, ez más nem lehet, mint az egész magyar államot, tudniillik szent István koronájának összes területét képviselő háromszínű magyar zászló. A horvát honvédség zászlója specialis, kivételes intézkedés, melyből általános szabályt leszármaztatni nem lehet, magától érthetődvén, hogy közös állami épületeken a magyar zászló mellett, mely az egész államot képviseli, ott lehet a horvát is, a mint például a magyar országgyűlés mindkét házának ormairól a magyar zászló mellett a horvát is leng. Átmegy azután a t. horvát-szlavón országos bizottság üzenete a báni felterjesztések körül követett eljárásra és e tekintetben azt kivánja, hogy jövőben a bán előterjesztéseire és fölterjesztéseire hozott legfelsőbb elhatározások, ne ugy mint eddig a horvát-szlavón minister leirata által jussanak az autonom kormány tudomására, hanem hogy az illető legfelsőbb elhatározások a horvát-szlavón minister útján ugyan, de eredetiben küldessenek meg az autonom kormánynak. À magyar országos bizottság azonban ugy vélekedik, hogy az eddig követett eljárás csak logikai következése az 1873: XXXIV. t.-czikk 5, §-ának, melynek szövegét a t. horvát-szlavón országos bizottság üzenete szó szerint idézi, a nélkül, hogy az ellen kifogást tenne, vagy annak megváltoztatását kivánná. E szakaszban az mondatik, hogy a bánnak előterjesztéseit a horvát-szlavón minister terjeszti fel 0 Felségéhez, még pedig vagy ugy, hogy azokhoz ő, illetőleg a magyar kormány, semmi megjegyzést nem tesz ós igy a magyar közös kormány, melynek tagja ez a minister, magát a báni fölterjesztéssel úgyszólván azonosítja, vagy pedig, ha nézeteltérés van, a báni előterjesztés változatlanul megy ugyan Ő Felsége szine elé, de egyidejűleg a h orvát-szia von ministernek saját — és a mint a törvény mondja — illetőleg a magyar közös kormány észrevételei csatoltatnak a báni fölterjesztéshez. Ebből a szakaszból elvitázhatatlanul kiderül, hogy a báni fölterjesztésekre nézve a horvát-szlavón ministerium, illetőleg a magyar közös kormány korántsem egyszerűen expeditura, melynek nem volna egyéb feladata, mint a bán előterjesztéseit továbbítani, hanem hogy ezen magyar közös kormány ilynemű előterjesztések fölött véleményt is mondani van a törvény által hivatva és pedig vagy helyeslőt, midőn megjegyzés nélkül terjeszti fel a bán javaslatát, vagy eltérőt, midőn ahhoz saját észrevételeit kapcsolja. Ennek azután természetes kifolyása az, hogy a legfelsőbb elhatározások is a közös magyar kormányhoz, illetőleg annak tagjához, a horvát-szlavón ministerhez, intéztetnek és hogy azok eredetiben a magyar ministerium levéltárában őriztetnek, tartalmuk pedig a horvát-szlavón minister útján hozatik a bán, illetőleg a horvát-szlavón autonom kormány tudomására. Az 1868. évi kiegyezési törvény 37. §-a a főrendiházzal foglalkozván, a t. horvát-szlavón országos bizottság abbeli kivánatának ad kifejezést, hogy miután a főrendiház átalakítása az 1885. évi VII. t.-czikk alapján már megtörtént, szükséges volna, hogy az 1868. évi kiegyezési törvénynek 37. §-a a főrendiház szervezetének módosításáról szóló tör vény czikkhez alkalmaztassák. Eltekintve attól az alaki kifogástól, hogy a jelenlegi országos bizottságok semmiesetre sem volnának illetékesek a fennálló kiegyezési törvénynek bármely szakaszát módositani, a magyar országos bizottságnak meg kell jegyeznie, hogy nem oszthatja a t. horvát-szlavón országos bizottság abbeli nézetét, miszerint a főrendiház átalakításáról szóló törvény a kiegyezési törvény emiitett 37. §-ának módosítását tenné szükségessé. Ez a szakasz ugyanis azt mondja, hogy: »Horvát-Szlavon-Dalmátorszá g főrendéi és azon egyházi és világi méltóságai, kik 1848. előtt a magyar országgyűlés főrendiházában ülési és szavazati joggal birtak, ezentúl is hasonló joggal tagjai lesznek a közös országyülós felső házának mindaddig, mig a ház más alapon nem rendeztetik <. A törvény eme szakasza tehát egy oly határozmányt tartalmaz, mely bizonyos időhatárhoz van kötve, megnevezvén azokat, a kik a közös országgyűlés felső házának tagjai azon időpontig, a mig e ház más alapokon nem rendeztetik. Ez
