Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-426
34 CDXXVI. SZÁM. Melléklet a negyedik ülés jegyzőkönyvéhez. A horvát-szlavón országgyűlés tisztelt országos bizottságának. Midőn a magy. kir. ministerelnök úr 1885. márczius hó 5-én a magyar országgyűlés mindkét háza elé azt a javaslatot terjesztette: küldessék ki egy 12 tagból álló országos bizottság, mely a horvát-szjavon-dalmátországi országgyűlés országos bizottsága által előterjesztendő ügyeket a nevezett társországok küldöttségével megbeszélvén, igyekezzék a fennálló kiegyezési törvény alapján, minden netalán felmerülhetett félreértést elenyésztetni és tárgyalásának eredményéről az országgyűlésnek jelentést tenni: az országgyűlés mindkét háza teljes készséggel fogadta el ezen indítványt; nem mintha maga is megvolna győződve arról, hogy akár a magyar kormány, akár a magyar országgyűlés részéről előfordultak volna oly tények, a melyek a kiegyezési törvénynyel ellentétben állanak; sőt az országgyűlés mindkét háza abban a nézetben volt, hogy a mennyiben Horvát-Szlavon-Dalmátországok részéről csakugyan alapos panaszok volnának felhozhatók, ezek legfölebb a kiegyezési törvény végrehajtása körül fölmerült alárendelt kérdésekre vonatkozhatnak, melyek közigazgatási utón és a törvényhozás hozzájárulása nélkül is az igazság ós méltányosság alapján kiegyenlíthetők ; de elfogadta a magyar országgyűlés a ministerelnök úr indítványát abból az okból, hogy készségét tanúsítsa, a Horvát-Szlavon-Dalmátországok közvéleményét netalán nyugtalanító tények előadását meghallgatni, azokat jóakaratú megvitatás tárgyává tenni és a mennyiben alaptalanoknak találtatnak, ezen alaptalanságot a törvény betűjéből és szelleméből kimutatni, ott pedig, a hol a törvény végrehajtása körül netalán olyasmi történt, a mi jogosult panaszra okot ad, a kormány figyelmét ezen sérelmek orvoslására irányozni. Ez lóvén a magyar országgyűlés részéről kiküldött országos bizottság ez élj a és szándóka, e bizottság csak megelégedéssel vehette a horvát-szlavón országos bizottságnak f. é. márczius hó 28-án kelt nagybecsű üzenetét, nemcsak az azon végigvonuló szívélyes hangnál fogva, mely a kölcsönös megértést kétségkívül könnyíteni fogja, hanem azon okból is, mivel a magyar országos bizottság ebből az okiratból értesült először részletesen ama tárgyakról, a melyekre a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés által több izben emlegetett félretérések vonatkoznak. A magyar országos bizottság nem szándékozik a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt törvényen alapuló és tettleg fennálló közjogi viszonynak elméleti fejtegetésébe bocsátkozni ; erre annyival kevósbbé van szükség, miután a horvát-szlavón országos bizottság üzenetének bevezetésében ezen viszony a fennálló törvények értelmében világosan és helyesen van körülírva és ez által már előre is ki van zárva az a föltevés, mintha egyfelől Magyarország, másfelől Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt a paritásnak oly neme léteznék, mint az a magyar korona országai és Ö Felségének a birodalmi tanácsban képviselt király-
