Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-426
26 CDXXV1. SZÁM. látlanul a közös közlekedési ministerre bízza, holott azt Horvát-Szlavonországra nézve különösen és határozottan az autonom kormányra kellene bizni. Igaz, hogy az emiitett törvényczikkekben idézett eme hiányok csak alaki természetűek és eddig a horvát-szlavonországi országgyűlés autonom jogán vagy az autonom kormány autonom hatáskörén legkisebb csorbát sem ejtettek. Ezen országokban érvényben áll a marhavészről szóló autonom törvény, s az autonom kormány ezen törvény értelmében jár el. Annak megítélését, vájjon az autonom tisztviselő bir-e kinevezésre megkívántató képességgel, az autonom törvény intézkedései határozzák meg. A zágrábi autonom statisztikai hivatal kötelességeit az autonom törvény intézkedései értelmében teljesiti. Vasúti építkezési kisajátításnál a kisajátítás azon hatóságok által hajtatik végre, melyek az autonom törvény alapján állanak fenn, s azon törvények értelmében, melyeket az autonom országgyűlés alkotott. De másrészről arra is kell gondolni, hogy a förvényczikkeknek teljesen pontosaknak kell lenniök s egy esetben sem szabad alaki hiányokat tartalmazniok, különösen akkor nem, ha ezen törvények olyan országokra vonatkoznak, mely országok államjogi viszonyban állanak. Ugy nem vétetett elegendő tekintet ezen állam-jogi viszonyra azon közös törvények alkotásánál, melyek különféle években az osztrák-magyar monarchia és Britannia, Belgium, Olaszország, Németország stb. közt kötött s a közönséges bűntettesek kölcsönös kiszolgáltatásáról s megbüntetéséről vagy az állampolgárok más viszonyait rendező nemzetközi szerződéseket tartalmaznak. Ezen szerződésekben határoztatik, hogy az illető esetekben magyar törvények szerint fog Ítélet hozatni s hogy felsőbb magyar bíróság fog eljárni, végzést hozni, stb. De a magyar korona országaiban, melyek részére a szerződés köttetik, van két felsőbb bíróság, magyar és horvát, van kétféle törvény és eljárás, ugy polgári, mint büntető, az egyik a magyar, a másik a horvát országgyűlés által alkotott, mely nem mindenben hasonló s azonos és mikor a szerződésben csak magyar törvényről, csak magyar felsőbb bíróságról történik említés, megint azon észrevétel keletkezik, melyről fent volt szó. Ezen hiány pedig teljesen lenne eltávolítható s mindenesetre az államjogi viszonynak s a dolgok tényleges állásának felelne meg, ha a magyar igazságügyi minister előkészíttetvén, a czélba vett szerződés tervezetét ez ügyben a bánnal — ki Horvát-Szlavonországra nézve független igazságügyminister — egyetértő tárgyalásba lépne, s vele egyetértőleg ezen tervezetet megállapítaná. Ezen országos bizottság egyáltalában azt tartja, hogy ezen ügyekben követendő egész eljárás a két kormány közt ugy lenne megállapítandó, a mint ez a Magyarország és HorvátSzlavonországok közt fennálló államjogi viszonynak fog megfelelni s ezért indítványozza : a) hogy jövőben közös és autonom természetű intézkedéseket tartalmazó törvények alkotásánál ezen különbség a törvényben különösen állapíttassák meg ; b) hogy oly törvények, melyek nem közösek, ne hirdettessenek ki mint közösek ; s c) hogy a magyar igazságügyminister előkészíttetvén autonom természetű viszonyokat rendező nemzetközi szerződésnek alapjául szolgáló javaslatot, ezen javaslatot a bánnal egyetértőleg állapítsa meg. Az alulírott országos bizottság azt tartja, hogy ennek kapcsán legczélszerűbben még egy fontos körülményre figyelmeztethet. A kiegyezési törvény alapján a törvényhozásra és e végrehajtó hatalomra vagy legalább is a törvényhozásra vonatkozó bizonyos ügyek egyrészről az Erdélyivel egyesült Magyarország s másrészről Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt mint közös ügyek lettek meghatározva. Tehát maga a viszony természetében fekszik s a kiegyezési törvény világos szavain alapszik, hogy a közös ügyeket rendező törvények s a közös ügyek igazgatását vezető hatóságok Horvát-Szlavonországban mint közösek jelölendők meg, megkülönböztetésül azon ügyekre nézve, melyek Horvát - Szlavonországban autonom, Magyarországban pedig nem közös ügyek. Azonban ez nem történik, sem a közös törvényeket, sem pedig
