Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-453
CDLIil. SZÁM. 231 Jelenleg is változatlanul fennáll azon indok, mely a pénztári tartalék-készletek kiegészítése mellett az 1875-ik évi XLIX. t.-cz. indokolásában felhozatott, jelesül, hogy az állami jövedelmek a naptári év 7 első hónapjában, mely időszakra pedig a kiadásoknak viszonylag tetemesebb része esik, aránylag sokkal kisebb mérvben folynak be, mint az év utolsó öt hónapjában, ugy, hogy tetemesebb pénztári készletek tartása mellozhetlen. Sőt fokozottabb mértékben áll fenn ezen indok ma, mint fennállott 1875-ben, mert az állami háztartás fejlődésével a szükségletek is nagyobbak. Mig ugyanis az 1876-iki zárszámadás szerinti pénzkészleteknek fentebb 27.060,225 írttal kimutatott összege az 1876-iki költségvetési törvénynyel engedélyezett 232.796,328 frtnyi Összes kiadásnak 11,624 %-át tette, ugyanezen százalékot alkalmazva az 1887-ik évi költségvetési törvénynyel engedélyezett—350.283,145 frtnyi kiadásra jelenleg kereken 40.716,000 frtot kellene a pénzkészleteknek tennie. Ennélfogva nemcsak a némely jövedelmek elmaradása s egyes külön fedezettel nem bíró kiadások fejében tényleg felhasznált készletek pótlása miatt kell kérnem a tartalék-készletek kiegészítését, hanem kérem s kérnem kellene azt különben is, ha a korábbi készletek egyátalán nem is érintettek volna, mert az állami háztartás kiterjedésével a pénztári készleteket is növelni kell. A jelenlegi pénzkészlétekre való tekintettel legalább 20 millió forintra tehető azon összeg a melylyel a pénztári készleteket növelni kellene azért, mert a készletek fedezetül felhasználtattak, továbbá azért, hogy a készletek az állami gazdálkodás mai terjedelmével némileg arányba hozassanak. De még ennél a 20 millió forintnál is nagyobb összeget vélek beszerzendőnek azért, mert az állami pénzekkel egyesítve lettek s időközben részben állami ezélokra használtattak fel az állam által átvett, de külön rendeltetéssel biró s az előálló szükséghez képest ezen külön rendeltetésekre fel is használandó idegen pénzek is; jelesül a rába-szabályozási kölcsönnek még fel nem használt s mintegy 1.200,000 frtot tevő része, a temes-bégavölgyi vizszabályozó társulat kölcsönéből a társulatnak még kijáró kereken 850,000 frt, s a tiszai alapnak az állam által használt, még igénybe nem vett része kereken 5.700,000 frt. Ezen kivül az sem hagyható figyelmen kivül, hogy 21.000,000 frtot tevő kincstári utalvány van forgalomban s ezen függő tartozás nagyobb mérvben előálló kielégítésének eshetősége is nagyobb pénztári készletek tartását teszi indokolttá. Hogy az államháztartás mindezen esetleg előállható kötelezettségeinek is pontosan megfelelhessen, 32 millió forintra teszem azon Összeget, mely a tartalékkészletek fejében beszerzendő lenne. Kétségtelen ugyan, hogy tetemes azon megtérheltetés, mely ezen összeg beszerzése által az államkincstárra állandóan fog nehezedni, de másrészt nem hagyható figyelmen kivül, hogy az állami háztartás rendes menetének biztosítása követeli ezen áldozatnak meghozatalát, továbbá, hogy az új kiadással szemben némely kiadásoknak — mint például az aranybeszerzésnek — kellő időben való fedezhetése által sok kiadás a mostanihoz képest gazdaságosabban is lesz eszközölhető. Ezen 32 millió forint beszerzése esetén rendkivüli eseményeket kivéve, az állam nemcsak kötelezettségeit lesz képes minden fennakadás és a váratlan pénzbeszerzésekkel járó nagyobb áldozatok nélkül pontosan teljesiteni, hanem bizton remélem, hogy ezen tartalékkészletek arra is elegendők lesznek, hogy államháztartásunk egyensúlyának helyreállításáig a költségvetési törvény keretén kivül nem leend többé szükség hasonló fedezeteket kérni a törvényhozástól.
