Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-443
CüXLIII. SZÁM. 171 100. czikk. Az osztrák-magyar banknak saját követelései kielégítése végett feltétlen elsőbbségi joga ran a birtokában levő pénzekre, váltókra és értékpapírokra. Ezen elsőbbségi jog az osztrák-magyar bankot nemcsak azon pénzekre/ váltókra és» értékpapírokra nézve illeti meg, melyek neki követelései biztosítására átadattak, hanem különbség nélkül az adós minden ingó vagyonára, melynek birtokába a bank bármikor és bármi czélból jutott. Az osztrák-magyar banknak jogában áll követelését bírói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül és adósának vagyona felett netalán nyitott csődön kivül is, a fennebb emiitett értékekből az általa legalkalmasabbnak talált módon behajtani és ezen elsőbbségi jogának gyakorlatában egy harmadiknak igénye, sőt tulajdoni igények és korábban szerzett jogok által sem akadályozható vagy gátolható, a mennyiben az osztrák-magyar bank az illető pénzeket, váltókat és értékpapírokat adósának vagyonaként vette át és az emiitett tulajdonjogi vagy egyéb igények az átvételnél általa világosan felismerhetők nem voltak. 102. czikk. Á bank üzleteinek és vagyonának évi jövedelméből az összes költségek levonása után a részvényeseket legelőbb is a befizetett részvénytőkének Öt százaléka illeti meg. A még fenmaradó tiszta évi jövedelemből nyolcz százalék a tartalékalap és két százalék a nyugdíjalap javára helyeztetik el, és a maradványból legelőbb az osztalék a befizetett részvénytőke hét százalékára kiegészíttetik. A tiszta nyereség még azután fenmaradó részének fele a részvényeseket megillető osztalékhoz számíttatik : másik fele a két állam javára esik, még pedig ugy, hogy abból 70 százalék az osztrák, 30 százalék a magyar kormányt illeti. Az első félév tiszta jövedelméből, a mennyiben az a fennebbi határozatok szerint a részvényesek közt kiosztható, minden év július havában részletfizetésképen a befizetett részvénytőke két és fél százaléka' szolgál ta tik ki a részvényeseknek. A mi a tiszta évi jövedelemből ezután marad, az a közgyűlésnek legkésőbben a következő év február havában tartandó rendes évi ülése után fizettetik ki. Azon esetre, ha a tiszta jövedelem a befizetett részvénytőke után számítandó öt százalékos osztalék fedezésére elégtelen lenne, a hiány a tartalékalapból pótolható, a mennyiben ez által a tartalékalap a befizetett részvénytőke tíz százalékánál alább nem száll. 103. czikk. A tartalékalap rendeltetése az, hogy belőle még az öt százalékos rendes osztalék (102. czikk) kiegészítése előtt a netáni veszteségek és leirások fedeztessenek. Ha a tartalékalap a befizetett részvénytőke húsz százalékával felérő összegre felszaporodott, az évi tiszta jövedelemből további szaporítást nem nyer. mindaddig, mig a fönnebbi összegnél alább nem száll. Ezen esetben a főtanács a befizetett részvénytőke öt százalékának levonása után fenmaradó tiszta évi jövedelemből a 102. czikk szerint a nyugdíjalap javára fordítandó hányadot a szükséglethez képest felemelheti, de csakis a 102. czikk értelmében a nyudíjalapnak járó hányad kétszeres összegének erejéig. Mi módon gyümölcsöztessék a tartalékalap és a nyugdíjalap, azt a főtanács határozza meg. A bank saját részvényeiben azonban a tartalékalapot elhelyezni nem szabad. n*
