Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.

Irományszámok - 1884-443

166 CDXLIII. SZÁM. Tisztviselők és szolgák és azoknak hátramaradt családtagjai nyugdíját, a banktársuiat alkalmazottjai után maradt árvák nevelési járulékait, valamint szolgálatképtelen munkások ésazok családtagjai nyugbérét a főtanács állapítja meg, az erre vonatkozó szabályok értelmében, A nyugdíj- és nyugbérszabályzat csak a közgyűlés által és csakis szerzett igények csorbítása nélkül változtatható meg. 53. czikk. Ha bármelyik kormánybiztos a közgyűlés, a főtanács, vagy az illető igazgatóság valamely határozata ellen azon okból szólal fel, mivel azt az alapszabályokkal ellenkezőnek tartja, akkor ezen felszólalásnak felfüggesztő hatása van és az ügy, a mennyiben valamelyik igazgatóság határozatára vonatkozik, első sorban eldöntés végett a főtanács elé terjesztendő. Ha a kormánybiztos felszólalása a közgyűlés vagy a főtanács határozata ellen irányul

r akkor az ügy egyelőre tárgyalás végett azon kormány elé terjesztendő, melytől a kormánybiztos megbízatását nyerte. Ha azután a kormány és a bank között egyetértés nem jön létre, az ügyet mindec további felebbezés kizárásával választott biróság dönti el, mely Bécsben ül egybe. E biróság hét tagból áll, kik közül hármat a bécsi legfőbb törvényszéknek, hármat a budapesti kir. Curia elnöke a vezetése alatt álló birói testület kebeléből egy évre nevez ki. A hetedik tagot, ki egyszersmind ezen választott biróság elnöke, ama hat tag választja. Ha a választásnál absolut többség el nem éretett, a választott biróság elnökét felváltva, egyszer a bécsi legfőbb törvényszék és egyszer a budapesti kir. Curia elnöke nevezi ki. Hogy a két legfőbb törvényszék elnöke közül ki gyakorolja először a választott biróság elnökének kinevezése iránti jogot, sorshúzás által döntendő el. A választott biróság a főtanács előzetes meghallgatása után általános szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén azon nézet válik határozattá, melyhez az elnök járult. A választott biróság semmiféle perrendtartási szabályokhoz nincs kötve, de tartozik mégis határozatainak indokait előadni. 55. czikk. A bank az osztrák vagy a magyar pénzügyi kormányzat részéről beadott váltókat az alapszabályok értelmében (60. czikk) leszámítolhat, de ehhez a főtanács határozata kívántatik.. A bank továbbá az államkormány számára bizományos üzleteket végezhet. Az ily bizományos üzletek teljesítéséből eredő követelés hónapközben egyezkedés szerint, a minden hó végével fenmaradó követelés pedig legkésőbb a következő hÓ 7. napjáig készpénzben kölcsönösen kiegyenlitendő. Ezenkívül a bank más alapszabályszerfí üzletbe az osztrák vagy a magyar pénzügyi kormányzattal csak annyiban bocsátkozhatik, a mennyiben az kölcsön- vagy hitelnyújtást a bank részéről nem foglal magában. 56. czikk. Az osztrák-magyar bank jogositva van: a) váltókat, értékpapírokat és szelvényeket leszámítolni (60. és 61. czikk) és tovább adni; b) kézi zálogra kölcsönt nyújtani (65. czikk); c) letéteket megőrzés, illetőleg kezelés véget átvenni (71. czikk); d) pénzeket elismervényre (75. czikk) ; továbbá e) pénzeket, rövid lejáratú váltókat és értékpapírokat folyó számlára (giro-ttzletbe^ átvenni (76. czikk); f) utalványokat saját pénztáraira kiállítani (78. czikk) ;