Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-440
CDXL. SZÁM. kiépitése közgazdaságilag kivánatosnak jeleztetett, ennélfogva késznek nyilatkoztam az építési és üzleti engedély kiadására. Miután azonban nemcsak az érdekeltség részéről, hanem a pénzbeszerzéssel való összefüggésnél fogva a kormány szempontjából is súly fektettetett arra, hogy az engedélyt kérők az építés keresztülvitelére, az elsőbbségi részvények átvételére s egyúttal a törzsrészvényaláírások realizálására nézve is az építési vállalkozóval tisztába jővén, a vállalat kiépitése és financirozása iránt az engedélyokmány formaszerű kiadásával egyidejűleg végérvényes megállapodások létesíttessenek, ennélfogva az engedélyezési feltételek csak a legújabb időben voltak végleg megállapíthatók, s maga az engedélyokmány csak a mai" napon volt kiadható. Ezt megelőzőleg azonban a szóban levő vasút kiépítésére minden intézkedés meg lett téve, ugy hogy a folyó évi deczember hó 3-án a pálya építésének részbeni megindítását az alább előadottak alapján engedélyezhettem is. A szilágysági vidékről ugyanis értesítések érkeztek a kormányhoz, hogy ezen vidék népét a téli időszakra inség fenyegeti. Ennek folytán sürgetően kérelmeztetett, hogy a tervezett szilágysági helyi érdekű vasút építési munkálatai haladéktalanul megkezdethessenek, hogy ekként a szegény sorsú népesség keresetforráshoz juthasson. Miután a vasút alapitói az építési vállalkozóval végleges megállapodásra jutottak s ez utóbbi a munkálatok azonnali megindítására kötelezettséget vállalt, miután továbbá az alapítók is a maguk részéről az engedélyezési biztosíték letétele és a törzsrészvénytöke 30 3 /o-ának készpénzben történt befizetése által törvényszerű kötelmeiknek, melyekhez az építési engedély megadása fűzve van, eleget tettek: felelősségem érzetében indíttatva éreztem magamat, a jelzett körülményekre való tekintettel — az engedélyokmány formaszerű kiadásának bevárása előtt is az építési engedélynek oly értelemben való kiadására, mely szerint feljogosittatott az építési vállalkozó, hogy a szóban levő vasút kiviteli munkálatait, a mennyiben s ahol az a magánjog sérelme nélkül eszközölhető, saját felelősségére azonnal megkezdhesse. Ezek előrebocsátása után van szerencsém a */. alatt másolatban tisztelettel csatolt engedélyokmányban foglalt megállapodásokra vonatkozólag a következőket előadni : A szóban levő vonalra, mely a magyar északkeleti vasút nagykárolyi állomásából kiindulva Tasnád, Szakácsi, Ákos, Sármaság, Ballá és Haraklány községek határain keresztül Zilahig és Sármaságnál a fővonalból elágazva Szilágysomlyóig vezetend, — az engedély az 1880: XXXI. t.-cz. alapján s mindazon kedvezményekkel adatik meg, melyek az idézett törvényczikkben foglaltatnak. Ezek közül itt különösen az épitési könnyítések veendők figyelembe, melyekre nézve van szerencsém megjegyezni, miszerint az emiitett vonalra engedélyezett épitési könnyítéseknél szem előtt tartatott, hogy a forgalom biztonsága, valamint a hadászati szempontból illetékes részről hangsúlyozott azon czél, miszerint a vonalon naponként minden irányban 15—15 katonai vonat közlekedhessek, —- legkevésbé se koczkáztassék. Az engedélyezett vonal hossza mintegy 128 kilométer. A legnagyobb emelkedés 10°/oo; a legélesebb görbület félátmérője 250 méternél kisebb nem lehet. A felépítményhez alkalmazandó aczéísínek súlya 22*3 kilogrammnál — folyóméterenként számítva,— könnyebb nem lehet. Az állomások és kitérők — összesen kilencz, illetve három, — oly hosszúsággal és vágányberendezéssel lesznek előállitandók, hogy azok a katonai részről támasztott fenti követelményeknek megfeleljenek. Az engedélyezett vonal üzletét a csatlakozó magyar északkeleti vasut-társaság fogja
