Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-438
CDXXXVIIL SZÁM. Hi hozási tárgyalása következtében nagyobb időveszteséget szenvedjen, mi mellett még az is megtörténhetnék, hogy az engedélyezési feltételek megállapítása a törvényhozási előterjesztés előkészítése és tárgyalása hosszabb időt venne igénybe, hogy sem a benyújtandó engedélyezési törvényjavaslatnak törvényerőre emelését még a jelen ülésszakban biztosan kilátásba lehetne venni; mindezeknek figyelembevételével a kormány abban állapodott meg, hogy a szóban forgó összekötő vonalnak engedélyezésére, —az engedélyezési feltételek utólagos bejelentésének kötelezettsége mellett — a törvényhozástól felhatalmazás eszközöltessék ki, mely eljárás különben hasonló esetekben még azon okból is czélszerííbbnek látszik, mert az engedély-okmány beczikkelyezése esetén annak idővel szükségesnek mutatkozó minden, még oly csekély jelentőségíí módosítása is csak törvényhozási utón eszközölhető. Midőn az ez irányban előkészített törvényjavaslatot a t. képviselőháznak tisztelettel bemutatnám, még a következőkre kérem föl a t. képviselőház figyelmét. A tervezett összekötő vonal építési hossza az engedélyt kérő vasut-társaság által 22*165 kilométerrel; — tényleges építési költsége pedig a forgalmi eszközök nélkül, de hat havi épitési időtartamra számított időközi kamatokkal együtt 382,416 frt 25 krral, vagyis kilométerenkint 17,253 frt 15 krral, tehát elég mérsékelten vétetett fel. — Közbeneső állomás az egész vonalon csak egy terveztetik Edelspacher és Csernovits-Simánd községek mellett. A vasút épitési költségeihez Arad megye közönsége közmunka-alapja terhére 30,000 frttal? Edelspacher és Csernovits-Simánd községek pedig sajátjukból 20,000 írttal à fond perdu járulnának hozzá, — a további költségszükségletet pedig a vasut-társaság saját erejéből szerzi be, s illetőleg a régi vonalak épitési tőkéinek közel egy millió forintra rugó készpénzmaradványából fedezi. A vasút mielőbbi kiépítése egyaránt fontos az engedélyt kérő vasút-társaságra és Arad megyének e vasút által átszelendő vidékére nézve, mert míg a vasut-társaság ezen összekötteéstol várja az eddig üzleti hiánynyal küzdő kétegyháza kisjenŐi vonalának jövedelmezővé tételét, addig Arad megye közönsége ezen összekötő vonal segélyével végre azon helyzetbe jutand, hogy Kisjenő és vidékének az év legnagyobb részében járhatlan közlekedési útjait a kőanyagnak olcsó beszerzése és szállithatása folytán jó karba helyezheti. Végre az sem kicsinylendő előny, hogy Kisjenő és vidéke a megye központjával, Araddal, részint közvetlen, részint pedig közelebbi összeköttetést nyer. A m. kir. államvasutak érdekei az összekötő vonal kiépítése által csak annyiban érintetnek, hogy a Kőrös mentéről jövő és Békés vármegyébe vagy tovább feladásra kerülő fa- és koszállitmányok ezentúl nem fognak Aradon át szállíttatni, hanem Szent-Anna-Kisjenőn át irányittatnak majd Kétegyházára, — azonban az ezen forgalom-elterelésből a m. kir. államvasutak üiad-kétegyházai 41 kilométer hosszú vonalára háramolható veszteség sokkal csekélyebb, hogysem e miatt a kő- és fában szűkölködő Csanád, Békés, Csongrád stb. vármegyéket, úgyszintén Arad vármegyének illető vidékét a reájok nézve előnyös vasúti Összeköttetéstől elütni indokoltnak mutatkoznék. Az előadottak alapján tisztelettel kérem a t. képviselőházat, miszerint az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1887. évi márczius hó 20-án. Baross Gábor s. h., közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister.
