Főrendiházi irományok, 1884. VI. kötet • 340-425. sz.

Irományszámok - 1884-355

42 CCCLV. SZÁM. 355. szám. (XLH. ÜLÉS, 368. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház közjogi és törvéngkezésügyi bizottságának „az 1870* évi XVL, továbbá az 1871. évi XII., az 1880. évi LXIV. és az 1882. évi XLIV. t.-cz. módosításától" szőlő törvényjavaslat tárgyában. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a királyi táblák biráinak illetményeit a jelenlegi létszám megtartása, de a pótbirói intézmény megszüntetése mellett szabályozza. A pótbirói intézmény a jelenlegi birósági szervezetbe nem illik be. Megszüntetése tehát a királyi táblák birái illetményeinek szabályozásával kapcsolatosan annyiban elodázhatlan követelmény az igazságügyi szolgálat érdekében, mert csak igy várható, hogy a másodbiróságokhoz szakavatott, feladatuk magaslatán álló munkaerők biztosíttathatnak. A mi az illetmény-szabályozást illeti, a budapesti királyi itélő-táblánál véglegesen a jelenlegi 96, évi 3,000 frt fizetést és 500 frt lakpénzt élvező biró helyett ezen illetményekkel 71 alkalmazása vétetik kilátásba, mig a jelenleg 46, évi 2,000 frt fizetést és 400 frt lakpénzt élvező pótbiró helyett 71, évi 2,500 frt fizetéssel és 500 frt. lakpénzzel javadalmazott másodosztályú biró alkalmazása czéloztatik. Ez tehát véglegesen 15,100 forint többköltséget jelez évenkint, most pedig évi 27,600 forintot, mely összeg azonban 15,100 forintra azon mérvben kevesbedik, melyben az I. osztályú birák száma, a törvényjavaslatban jelzett és a méltányosság követelményeit szem előtt tartó módon 96-ról 7l-re le lesz szállítható. A marosvásárhelyi királyi itélő-táblánál jelenleg alkalmazásban van 20 biró, egyenkint évi 2,800 forint összilletménynyel, 7 pótbiró egyenként évi 1,750 forint összjavadalommal. Terveztetik 13 biröi állás 2,800 forint és 14 állás 2,300 forint évi összilletménynyel. Jelenleg a többkiadás tesz tehát évi. 3,850 forintot, mely fokozatosan leszállittatm fog 350 forintra. A királyi tábláknál átmenetileg felmerülő 31,450, illetve a végleg mutatkozandó 15,450 forint többlet mindenesetre figyelmet érdemel. Azonban kétségtelen, hogy az igazságügyi szolgálat érdekében szükséges reformnak a fennebbi költségtöbblettel keresztül vitele mellett a lehető takarékosság szem előtt van tartva, másrészt szem elől nem téveszthető, miszerint a törvényjavaslat folyománya, hogy a királyi táblák czélbavett de centralis atiója már pénzügyi szempontból is azon körülmény