Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.

Irományszámok - 1884-300

CCC. SZÁM. 53 nem terheli. A többi, a selyemtenyésztésre, gubóbeváltásra és a selyemfonódák ügyviteli költségeire forditott kiadásnak a selyemanyag eladási árából kell visszatérülni. A kiadási hitelből 16,576 irt 717* kr. igénybe nem vétetvén, ezen összeg erejéig a kevesebb bevétel teljesen indokolt s e szerint a tulajdonképi kisebb bevétel 60,000 frt. Hivatkozhatnám azon körülményre, hogy a selyemfonál ára 1885. év folyamában oly alacsony volt (kilogrammonként 45 frank), minő egy század alatt nem fordult elő, de miután kilátás van arra, hogy ezen ár mellett is a sehemtenyésztés és a selyemgyár üzleti kiadásai a selyemanyag-eladási árból esetleg csak jelentéktelen veszteséggel fedezhetők íeendnek, — ezen körülményt nem kívánom indokul felhozni, — de igenis indokul hozom fel azt, hogy az üzleti kiadásokra nyert állami javadalmazásból állandó értékű beruházások teljesíttettek, nevezetesen munka s-lakház a pancsovai selyemgyárnál. Az újvidéki selyemgyárnál többrendbeli gyári épületek, vizmedenczék és 120 gombolyitó-orsó teljes felszereléssel. Hogy ezen állandó értékű beruházás költségeit egy üzleti év bevételeiből törleszteni nem lehet, az a dolog természetében rejlik; legkevésbbé pedig akkor, midőn az ismert alacsony selyemárak daczára a selyemgubó - beváltási ár, mely nálunk tényleg magasabb volt, mint Olaszország selyemtermelő vidékein, — nem szállíttatott le azon egyedüli okból, hogy a selyemtenyésztéssel foglalkozó szegény néposztály keresményébea csorbát ne szenvedjen. A jelzett bevételi hiány compensatiójául tekinthető az ingó és igatlan vagyonértéknél 1885. év folyamában beállott sokkal nagyobb értéknövekedés. 4. czím. » Gazdasági tanintézetek.« A gazdasági tanintézetek ügykörében a bevételi hiány egyenesen a váratlanul alacsony gabonaárakra vezethető vissza. A tarczali és ménesi vin^zellér-képezdéknél nem sikerült a rendelkezésre álló bormennyiséget értékesíteni. A tandíj- és tápdíj-bevétel jövedelem a legtöbb intézetnél felülmulta az előirányzatot, a mi az intézetek nagyobb látogatottságának tulajdonítandó. 7. czím» >Állami ltftenyész-intézetek.« A ménesbirtok-gazdaságoknál beállott 235,471 frt 97 kr. bevételi hiánynak oka az, hogy az uralgó alacsony árak mellett a gabonakészletet értékesíteni nem lehetett. — A gazdaságokban 1885. év végén meglevő gabonakészlet a tényleges piaczi árak mellett is 446,870 frt i téket képvisel, s ez képezi egyenértékét a bevételi hiánynak. 8. czím. »Yesztegintézetek.« A kőbányai sertés-piaczon a forgalom jelentékeny csökkenése idézte elő a 651 frt 36 kr. bevételi hiányt. »12, czím. Statistikai hivatal.« A számításba vett 3 millió darab árúforgalmi űrlap helyett csak 2.096,000 darab árusittatván el, ez idézte elő a 18,080 frt bevételi hiányt. , 15. czím. Alapok s alapítványok.« Az országos közgazdászati alapnak hazai iparvállalatokban elhelyezett 121,000 frt 'részvény-tőkéje után az év folyamában kamatok, illetőleg osztalékok nem folytak be, s ez idézte elő az elő tüntetett 6,566 frt 81 kr. bevételi hiányt.