Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-317
368 CCCXVII. SZÁM. Ily fentartási dologi kiadásokra engedélyeztetett a pancsovai állami polgári iskolának, a turócz-szentmártoni polgári iskoláknak, a kismartoni polgári iskolának, a győri polgári leányiskolának ; ez utóbbi iskolánál még a nélkülözhetlen helyiségek átalakítására is 2,294 frt 94 krt kellett fordítani. A községek az általok fentartott polgári iskolákat a törvényszerű színvonalra emelni igyekezvén, midőn anyagi erőik kimerültével ezt tényleg végrehajtani képesek nem voltak, indokolt kérelmükre államsegélyben kellett őket részesíteni s minthogy az előző években szűken megszabott segélyek a bemutatott számadások alapján pótlásra szorultak, az iskolák érdekében ezt sem lehetett megtagadni. így a czeglédi polgári iskola az 1883/4. tanévi pótsegélylyel együtt 1884-ben 4,799 frt 15 kr. államsegélyben részesült, hasonlóképen a nagy-enyedi polgári iskola 1881/2., 1882/3. és t883/4. tanévi pótsegélyekkel együtt 4,140 frtot kapott, valamint a makói polgári iskola részére utalványoztatott 3,000 frt államsegély. A történt kiadások elhalaszthatatlan szükségességét és sürgősségét igazolják az egyes ügyekben megtartott tárgyalások, midőn is a kért összegek mindenkor a lehető legcsekélyebb mértékre szállíttattak le^ Egyébiránt a népnevelési szükségletnél mutatkozó egész nagy túllépés általános magyarázatául szolgáljon ama körülmény, hogy a vezetésem alatti ministerium folytonosan két ellentétes s egyaránt követelő érdek: a takarékosság és az oktatásügy fejlesztésének érdekei által gyakorolt kettős nyomás alatt áll. Midőn a költség-előirányzat összeállításáról van szó, az ország pénzügyi helyzetére való tekintet azt parancsolja, hogy a szükségletek úgyszólván minimális mértékkel állapíttassanak meg; de mikor a közoktatásügyi kormányzat menetében szembeállítva látom magamat oly szükségletekkel, melyeknek ki nem elégitése a tanügy s a közművelődés egyenes és világos kárát vonja maga után: felelősségem érzetében lehetetlen ama szükségletek kielégítését megtagadnom, még ha azzal előirányzatom keretét túl is lépem, s ilyenkor azon hit vezérel, hogy a törvényhozás bölcsesége szivesebben nézendi el az igazolt hiteltúllépést, mint nézné el a tanügyi érdekek legkisebb oly elhanyagolását, mely az esetleg elérhető megtakarításnál sokkal nagyobb értékű erkölcsi kárt okoz. A többi túllépések a már indokolt mellett aránylag csekélyeknek látszanak. Igy^ még a tanintézetek cziménél a budapesti tudományos egyetem dologi kiadásai tüntetnek föl 24,727 frt és 98 1 / 2 kr. túlkiadást, melylyel azonban a személyi kiadások rovatában 5,036 frtnyi megtakarítás áll szemben. Mellőzve egyes csekélyebb túlkiadásokat, minők az egyetemi nyomtatványok, a kéménytisztogatás, tüzkárbiztositás tételeinél állottak elő, vagy némely kisebbszerfí beszerzések által keletkeztek, csak a következő nagyobb összegek indokolására szorítkozom. Az orvoskari dékáni és szigorlati helyiség házbéreként 1884. február l-től július 31-ig 1,500 frt adatott ki. Ezen 1883-ban még évi 3,000 frttal felvett összeg, azon reményben, hogy a dékánátus új helyiségeit elfoglalhatja, 1884-re az államköltségvetésbe fel nem vétetett. Az új épület azonban a számitott időre átvehető nem volt, úgyszintén a bérhelyiség visszaalakítása is időt igényelt, miért is a bérlakást 1884. november l-ig kellett megtartani. Ebből a július 31-éig eső rész, 1,500 frt, mint túllépés szerepel, a novemberig meghosszabbított házbér 750 frt pedig mint előirányzat nélküli Összeg utaltatott ki. j A fővárosi szt. Rókus-kórházban elhelyezett I. és II. sebészeti kórodai osztálynál gyógyés kötszerekre 2,497 frt 30 kr. adatott ki a költségvetésben számbavett összegen felül. A költségvetésben ugyanis e czímen csak 1,600 frt volt felvéve. A szaktanár jelentése szerint a múlt évben a műtéti esetek lefolyása igen kedvezőtlenné kezdvén válni, szigorúbb sebkezelési óvintézkedéseket kellett elrendelni, mi által a gyógy- és kivált az antiseptikus szerek költsége sokkal magasabbra rúgott. E tétel mindenkor az előbbi évi szükséglet összegében szo-
