Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.

Irományszámok - 1884-317

310 CCCXVII. SZÁM. 2. czím. Fiumei kikötő épitésére. a) alrovat. A nagy kikötő építésére : megszavaztatott ...... 561,802 frt — kr., utalványoztatok ..... . 814,740 > 90 > túlkiadás 252,938 frt 90 kr. b) alrovat, A felügyeletre: megszavaztatott 16,000 frt — kr., utalványoztatok 22,563 > 987» > túlkiadás 6,563 frt 987. kr. Ezen kétrendbeli túlkiadásnak egyik oka az, hogy a Fiumára patakot levezető föld alatti csatorna besülyedvén, annak helyreállítása sürgősen szükségessé vált s a magyar kir. ministertanács által ezen hitel terhére elrendeltetett, mely előre nem látható munka 11,294 frt 40 krt vett igénybe ; másik és fooka pedig az, hogy a nagy kikötő épitési munkái 1883. évben a kőolajkikötő siettetett épitése folytán hátramaradást szenvedvén, mely az 1883. évi zárszámadásban e ezímen mutatkozott 394,632 frt 44 krnyi megtakarításban nyilvánult, 1884. évben pedig e hiány részben pótoltatott. A felügyeletre megszavazott 16,000 frtnyi hitellel szemben 6,563 frt 98

Va krnyi túllépés mutatkozik, a mi az imént emiitett azon körülmény következménye, hogy az épités az előirányzottnál nagyobb mérvben folyt. Előirányzat nélküli kezelés. e) alrovat. A kőolajkikötőnél utalványoztatok ...... 216,399 frt 28 kr. Az 1883. évi XXVIII. t.-czikkel e kikötőre engedélyezett 1.320,000 frtból 1883. évben daczára a legnagyobb erőmegfeszitésnek csak 1.074,560 frt 02 kr. volt felhasználható, mi a fent kitett 216,399 frt 28 krral együtt csak 1.290,959 frf 30 krt tesz. A két évi összszükséglet tehát az összhitelt nem haladja meg. 4, czím. Szeged város belterületén épitendŐ rakpartra: megszavaztatott 50,000 frt — kr., utalványoztatott 325,522 > 237s > túlkiadás 275,522 frt 237* kr. Ezen túlkiadás indokolására fölemliti a minister úr, hogy az már az 1884. évi költségvetés ezen tételének indokolásánál előrelátható volt, miért is ugyanakkor az országgyűlésnek be is jelentetett, hogy a kért 50,000 frtnyi hitelen felül még nagyobb összegekre leend szükség a rakpart egyes szakaszainak sülyedese folytán a partfalak mélyebb alapozására, a tervezettnél erősebb méretekkel leendő épitésére, s egyéb biztosítási munkálatokra. Minthogy azonban ezen tágabb értelemben vett pótmunkák tervezetei a költségvetés tárgyalásakor még munkában voltak, azoknak kivitelére szükséges költségeket mint ismeretlen mennyiséget a költségvetésbe fölvenni nem lehetett. A kérdéses tervezetek 1884. év tavaszán el is készültek, de habár a tervezett építkezések a már kész rakpart-épittnények biztonsága tekintetében a rakpart összes költségeit fedező államkincstár érdekében, — a rakpart mielőbbi használhatóságát tekintve pedig Szeged város érdekében fölötte sürgősen lettek volna munkába veendők, — a munkálatok haladéktalan és teljes erővel való folytatását gátolta azon körülmény, hogy a rakpartépités vállalkozói ezen munkálatok sikeres folytatására és befejezésére képteleneknek bizonyultak. Ennélfogva mindenekelőtt szükségessé vált, hogy a rakpartépitési vállalat az építéstől eímozdittassék. Az emiitett vállalattal tehát, nehogy az elmozditás folytán általa követelt kártérítési összegeknek, esetleg azok egy részének megfizetéséhen az államkincstár elmarasztaltassék, az