Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-313
166 CCCXIII. SZÁM. tálybaléptetŐ által miuden részleteiben oldassék meg. Azonban lehetnek esetek, melyekre nézve ezen elv ezé 1 szerűen nem alkalmazható és ilyennek tartom az 55. §-ban szemügyre vettet is. Ily felhatalmazások diseretionális természetűek mindig és különösen az, a jelen esetbeu kért, melyben a hiteltelekkönyvek rendezése képezi annak ezélját. Azonban részint a ministeri felelősség, részint pedig azon határok, a melyek között a felhatalmazást megadatni kérem, kellő kezességet biztosítanak a tekintetben, hogy az a törvénytől eltérő intézkedésekre alapul nem fog vétethetni és kizárólag a tárgyra, az elérni óhajtott czélra fog felhasználtatni a nélkül, hogy jogok sértethetnének, vagy hogy a vélt sérelemre az orvoslási út elzárathatnék. III. RÉSZ. A jelen javaslat I. és II. részében indítványozott intézkedésekkel, a 38. §. esetét kivéve, elérhetőnek vélem azt, hogy a betétek a kataszteri adatokkal Összhangban és a tényleges állapotnak megfelelőleg szerkesztethessenek. Hogy az ily módon szerkesztett telekkönyvek ugy a magán, mint a közhitelt* és a nemzet gazdaszat egyéb érdekeit emelni és a kisbirtokosok osztályát a drága pénztől és az uzsorától nagyrészt megmenteni fogják, azt e helyütt is bővebben fejtegetni felesleges lenne. Mindazon előnyöknek azonban, a melyek a betétek tervezett szerkesztése által eléretni fognak, csak akkor lesz valódi és a jövőre is kiható becsük, ha a létrejött állapot állandósittatik. Az állandósítást, vagyis a betéteknek a jövőben is a kataszteri adatokkal összhangban és a tényleges állapotot visszatükröző] eg leendő vezetését ugy vélem elérhetni, ha egyidejűleg oly intézkedések is hatálybaléptetnek, a melyek előreláthatólag kellő biztonságot fognak nyújtani arra nézve, hogy telekkönyveinkben, illetve az egyes betétekben ne létesülhessen oly zavart állapot, mely a katasztertől és azzal együtt a tényleges viszonyoktól eltérő legyen. Ez a főczél, mely mint már az indokolás bevezetésében is említetett, a III részben foglalt javaslatoknál vezérelt. A második czél az, hogy a telekkönyvi rendeleteknek egyes szakaszai módosíttassanak. Erre indokul szolgált, hogy a telekkönyvek iránti bizalom és azzal a hitel ez utón is raegszilárdittassék, — hogy az egyes szakaszok alkalmazásában egyöntetűség éressék el, —hogy azok egyéb törvényeinknek megfeleljenek, hogy a telekkönyvi ügyvitel az érdekelt felek előnyére is könnyittessék, — hogy más országok törvényhozásainak e téren tett és előnyösnek bizonyult intézkedései meghonosittassanak, — hogy a birtokos és hitelre szorult osztálynak érdekei a hitelezők önkényétől függőben ne maradjanak és hogy a zúgirászatnak eleje vétessék. Az 06. §-hoz. A betétek szerkesztése által az ideiglenességre szánt telekjegyzőkönyvek érvényüket vesztik és a végleges telekkönyv jön létre. A telekkönyv iránti bizalom megszilárdítása és a birtokos osztály hitelének megállapítása mulhatlanul megkövetelik, hogy oly telekkönyvvel szemben hatályát veszítse minden kivé teles eljárás. Ilyen kivételes*eljárás az is, mely a telekkönyvi rendelet I. részén alapul. Ennek a végtelenségig fentartása, eltekintve a fentebb Írtaktól, még azért sem szükséges; mert a hirdetményi idő a telekkönyvi rendelet 3. §-án alapuló igényeknek érvényesítésére teljesen elegendő; és mert az azon idő alatt esetleg érvényesíteni elmulasztott jogoknak védelmére a rendes per útja kizárva nem leend. Bátorkodom e helyűit felhozni azon tapasztalatot is; hogy az utóbb bejelentett igények,
