Főrendiházi irományok, 1884. IV. kötet • 241-299. sz.
Irományszámok - 1884-258
CCLVIir. SZAM. 83 Ha viszont az engedélyesek részéről az épités kivitelénél gazdálkodási, vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a már megállapított részlettervek megváltoztatása kívántatnék, — ily változtatáshoz a kormánytól engedély lesz kérendő. Magától értetik, hogy az engedély-okmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást ez által sem szenvedhetnek. *••§• A pálya alépitménye egy vágányra készíthető, s éhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egyvágányú sinúthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra és a felépítmény beágyazásához s egyéb építkezésekhez szükséges anyag elő állítására megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilométerenként 14,000 osztr. ért. forintot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek, a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy második vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban az engedélyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett kötelesek előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve, mint maximai határozmányok, a következő általános szabályok lesznek irányadók; az építkezések és felszerelések részletes kiviteli és előállítási módozatait illetőleg pedig azon határozmányok szolgálnak zsinórmértékül, melyek a közmunka- és közlekedési m. kir. ministeriumban az engedélyesekkel folyó évi január hó 23-án fölvett jegyzőkönyvben egyetértőleg megállapittattak. A közmunka- és közlekedési magy. kir. ministerium feljogosítva marad egyébként arra, hogy az alább következő általános határozrnányoktól eltérőleg esetről-esetre tovább terjedhető könnyebbitéseket is engedélyezhessen. a) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony legyen egy a százhoz (1 : 100), kanyarodások a nyilt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel ne bírjanak. A pályatest koronaszélességének ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, legalább 3*2 méternyinek keli lennie. A kövecságy a sínek lába alatt 0*25 méter vastagságban, s a sínek lábának magasságában 2*8 méter szélességben rakandó. A beágyazási anyag Y3-ad részben kavics és 2 /s-ad részben homokból állitható elő. A fedett vagy boltozott átereszek kőből, vagy téglából építendők ; a nyilt műtárgyak kő- vagy téglaellen falakkal és fa-felszerkezettel, vagy egészen fából is létesíthetők. b) Felépítmény. A pálya az elsőrangú vasutakkal egyenlő vágányszélességet nyer. A sínek, melyeknek aczélból kell lenniök, folyóméterenkint 236 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és oly sürün rakott talpfákra helyezendők, hogy 4,300 kilogrammyi keréknyomás alatt igénybevételük négyzetcentiméterenkint 1,000 kilogrammot meg ne haladjon. Megengedtetik még a függő sínkötés, valamint egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2-2 méternél kisebb nem lehet, azonban ugy ezek, mint a kitérők talpfái is, puha vagy hasított fából is előállíthatók. a*
