Főrendiházi irományok, 1884. IV. kötet • 241-299. sz.

Irományszámok - 1884-256

60 CCLVI.SZÁM. A 97. szakasz második és harmadik bekezdése helyébe : A közjegyző ezen eljárásánál felveendő jegyzőkönyv az általános kellékeken felül a történteknek helyét, idejét és pontos leírását foglalja magában és azt az érdekelt felek, illetőleg képviselői aláírják. Az 1874: XXXV. í.-cz. 96. §-ának utolsó pontja ez esetben is alkalmazandó. 29- §. A 119. §. helyébe : A tárgyalás berekesztése után a biróság végzéssel határoz. A végzés ellen felebbezésnek van helye épen ugy, mint az 1881. évi LíX. törvény­czikk 32. §-ának 3. pontjában felsorolt végzések eilen. Felebbezésnek a királyi Curiához ugyanazon törvény 46. §-ának értelmében csak akkor van helye, ha a két alsó bíróság végzései nem egybehangzók. 30. §, A 124. szakasz helyébe : Mindazon örökösödési ügyekben, a melyek a kir. biróságok vagy gyámhatóságok hatósági körébe tartoznak, a tárgyalásnak vezetése a biróságok és gyámhatóságok által köz­jegyzőre bizandó. A gyámhatóság azonban, ha területén a közjegyzők a hagyatéki tárgyalásokat kellő gyor­sasággal el nem végezhetnék, vagy ha a közjegyző, illetve az illetékes járásbiróság székheiye az örökhagyó utolsó rendes lakásától 20 kilométert meghaladó távolságra esik és a két hely között vasút vagy hajókázható folyó a közlekedést nem könnyiti, az örökösödési ügy tárgya­lásának vezetését kivételesen a járási szolgabiróra, illetve az 1877: XX. t.-ez. 246. §. eseteiben a községi elöljáróságra bizhatja, de ezen intézkedését indokolni tartozik. Azon biróság vagy gyámhatóság vezetője, a melynek területén több közjegyző van, felügyelni tartozik, hogy azok ily megbízatásokban a hagyatékoknak értéke szerint lehetőleg egyenlő arányban részesittessenek. 31. §• Örökösödési ügyekben a tárgyalás rendszerint a helyszínén tartandó. Ha azonban a hagyaték csupán ingóságokból, pénzből vagy pénzbeli követelésekből áll; vagy ha az ingóságokból és ingat­lanokból áll ugyan, de az utóbbiak az Örökhagyó nevére vannak telekkönyvileg bekebelezve ; vagy ha az érdekelteknek egy, habár kisebb része kivánja : a közjegyző sajkát székhelyén, vagy ha a közjegyző hatásköre több járásbiróság területére terjed ki, az illetékes járásbiróság székhelyén is megtarthatja a tárgyalást. A tárgyalásra a gyámhatóság az érdekeltek kérelmére, vagy ha szükségesnek tartja, az ügyészt kirendelheti. A 30. és a jelen szakasznak intézkedése következtében az 1877: XX. t.-cz. 244. és 245. §§. hatálvukat vesztik. 31 §. Örökösödési ügyekben a hagyatéki leltárnak (1877: XX. t.-cz. 234., 235., 236. §§,) az illető biróság vagy gyámhatóság által megrendelt kiegészítéséért vagy a hagyatéknak meg­rendelt újabbi leltározásáért és az örökösödési tárgyalás megtartásáért a közjegyző, ha a hagyaték értéke 100 forintot felül nem halad, csak a bélyeg és postabér kiadásait igényel­heti; egyéb hagyatékoknál— ide értve az 1874: XXXV. t.-cz. 128. §-a esetét is — a köz­jegyzőt a következő díjak illetik meg: I. a közjegyző vagy a járásbiróság székhelyén tartott tárgyalás esetében: a) 100 forinton felül 200 forintig terjedő értéknél .... 2 frt, b) 200 > > 500 » » » .... 3 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom