Főrendiházi irományok, 1884. IV. kötet • 241-299. sz.
Irományszámok - 1884-268
CCLXVIII. SZÁM. 209 haladjanak. Az angol javaslatok második főpontja abban állott, hogy a többi összes egyptomi kölcsönök kamatai V s százalékkal leszállittassanak. Ezen tervhez azonban a kabinetek hozzá nem járultak. Különösen Francziaország tartotta elfogadhatatlannak a fennálló egyptomi adósságok kamatleszállítását és Angolországnak kizárólagos garantiáját, s ez utóbbi helyébe közös franczia-angol garantiát kivánt. De Angol ország megmaradt a mellett, hogy csak azon esetre járulna hozzá az egyptomi pénzügyek iránt létesítendő nemzetközi egyezményhez, ha elvileg kimondatnék, hogy a kamatok állandóan vagy időlegesen leszállíthatok. Minthogy az ezen kérdésben leginkább érdekelt két állam Angolország és Francziaország, kezdettől fogva elfoglalt álláspontjuk mellett megmaradtak, a conferentia eredménytelenül folyt le. A conferentiának ekként történt meghiúsulta után az angol kabinet szükségesnek vélte az egyptomi pénzügyek helyzetét újabb vizsgálat tárgyává tenni, s megbízta Lord Northbrookot, a kabinet akkori tagját, hogy e végből a helyszínén enquetet tartson. Lord Northbrooknak jelentése újabb javaslatoknak volt kiinduló pontja, melyek a nagyhatalmakkal november hó végével közöltettek. Ezen javaslatoknak szövege B) alatt ide van mellékelve. A programm némely pont- B) jában ugyan felismerhető volt azon törekvés, hogy az egyptomi államhitelezök érdekei kielégíttessenek, egészben véve azonban az újabb javaslatok határozmányai ellen is lényeges kifogások merültek fel. így p. o. a biztosított kölcsönnek Összege kelleténél kisebbre vétetett a kártalanítási összegek nem készpénzben, hanem a szabadalmazott adósság kötvényeiben lettek volna kifizetendők, melyeknek értékére a 4 millió fontnyi Összegről szóló czímlteek rögtönös kibocsátása, de még inkább azon elsőbbség lehetett volna kedvezőtlen befolyással, melyet Angolország az új kölcsönre nézve, minden korábbi kötelezettséget megelőzőleg igénybe venni óhajtott. És így kevés remény volt arra nézve, hogy a nehézségek kielégítő megoldást nyerjenek. Azonban most a franczia kormány ragadta meg az initiativát s az angol javaslatok beható tanulmányozása után figyelemmel az egyptomi pénzügyi kérdéssel kapcsolatos politikai és közgazdasági érdekekre oly ellenjavaslatokkal lépett fel, melyek - kilátást nyújtottak arra, hogy végre az összes hatalmak jóváhagyását nyerendik. Ezen ellenjavaslatok a felveendő új kölcsönt illetőleg azon eszmén alapultak, hogy az angol garantia a nagyhatalmak összgarantiája által helyettesittessék, s a czélba vett kölcsön 9 millió forintnyi összegben vétessék fel, mely összegből 4 millió a hadi események folytán károsult európai állampolgároknak készpénzben való kárpótlására fordíttatnék. Ezen javaslatok szövege C) alatt szintén mellékelve van, valamint az egyptomi budgetnek azzal együtt közzétett Ç) tervezete is, mely Northbrook's Lord jelentésén alapul, s Egyptom jelenlegi pénzügy helyzetéről világos képet nyújt. A franczia ellenjavaslatok alapján a tárgyalások a kabinetek között ismét megindittattak s most a kivánt eredményre is vezettek, a mennyiben a nagyhatalmak a kötendő egyez menyre nézve megegyeztek s e részbeni megállapodásukat a Londonban 1885. évi márczius hó 17-én kiállított nyilatkozatba foglalták. Ezen B) alatt mellékelt nyilatkozatban fel vannak sorolva az egyezmény legfontosabb D) határozmányai, nevezetesen: ki van fejezve abban a leszámolási törvényben eszköziendö módosításokhoz való hozzájárulás, fel vannak állítva az elvek az idegen állampolgárok, valamint a benszülöttek egyforma megadóztatására nézve. A nyilatkozat továbbá egy Parisban egybegyűlendő nemzetközi bizottságról emlékszik meg, mely bizottság a Suez csatornán való szabad hajókázás biztosítása végett létrehozandó megállapodás kidolgozásával bízatnék meg. E nyilatkozattal egyúttal meg lett állapítva a kötendő egyezmény tervezete, mely FŐRENDI IROMÁNYOK. IV. 1884—87. 27
