Főrendiházi irományok, 1884. IV. kötet • 241-299. sz.
Irományszámok - 1884-266
CCLXVL SZÁM. 179 állapítani lehetne, hogy a kettő közül melyiknek területén történt az elveszés: akkor a kárpótlási összeg az érdekelt két igazgatást egyenlő részben terheli. Az igazgatásoknak szavatossága megszűnik, — ha az átvételre jogositott egyén az átvételt elismerte, illetve az ajánlott küldeményt átvette. Európához nem tartozó oly országok igazgatásainak, melyek törvényhozása a szavatosság elvét ez idő szerint még el nem fogadta, átmeneti intézkedés gyanánt megengedtetik, hogy az imént emiitett határozat foganatosítását addig elhalaszszák, mig törvényhozásuktői a kárpótlási kötelezettség elismerésére való felhatalmazást nem nyertek. Ezen időpontig azonban a többi egyesületi igazgatás sem köteles a kezelésük alatt elveszett oly ajánlott küldeményért kárpótlást fizetni, mely az emiitett országokba szól, vagy ott adatott fel. < W. A 9. és 10-ik czikkek közé következő szövegű új czikk szűratik be: 9. bis czikk. >Azon egyesületi államokban, melyek kölcsönös forgalmukat illetőleg abban megegyeznek, a levélpostai küldemények minden neme, a feladó kivánságára a czímzeltnek a megérkezés után azonnal külön küldönczczel kézbesíthető. Âz ily »express« küldemények 30 centimesbea megállapított és a feladó által a viteldíjjal együtt előre lefizetendő külön kézbesitési díj alá esnek. Ezen kézbesitési dij a feladási terület postaigazgatását illeti. Ha a küldemény oly helyre szól, hol postahivatal nincs, a rendeltetési terület igazgatása jogositva van pótdíjat szedni, mely azonban a belforgalomra nézve megállapított küldönczdijat meg nem haladhatja, és a melyből a feladó által fizetett drj, illetve ennek a pótd^at beszedő állam pénznemében megfelelő egyenértéke levonandó. Oly > express «-küldemények, melyek az előre lefizetendő összes illetékek erejéig tejesen bérlimitrophes ScUis qu'il soit possible d'établir sur lequel des deux territoires le fait s'est accompli, les deux Administrations en cause supportent le dommage par moitié. Les Administrations cessent d'être responsables des envois recommandés dont les ayants droit ont donné reçu et pris livraison. Par mesure de transition, il est permis aux Administrations des pays hors d'Europe, dont la législation est actuellement contraire au principe de la responsabilité, d'ajourner l'application de la clause qui précède jusqu'au jour où elles auront pu obtenir du pouvoir législatif, l'autorisation d'y souscrire. Jusqu'à ce moment, les autres Administrations de l'Union ne sont pas astreintes à payer une indemnité pour la perte, dans leurs services respectifs, d'envois recommandés a destination ou provenant des dits pays. VI. Il est intercalé entre les articles 9 et 10 un nouvel article ainsi conçu: Article 9 bis. Les objets de correspondance de toute nature sont, à la demande des expéditeurs remis à domicile par un porteur spécial immédiatement après l'arrivée, dans les pays de l'Union qui consentent à se charger de ce service dans leurs relations réciproques. Ces envois, qui sont qualifiés »exprès« sont soumis à une taxe spéciale de remise à domicile, cette taxe est fixée à 30 centimes et doit être acquittée complètement et a l'avance par l'expéditeur, en sus du port ordinaire. Elle est acquise à l'administration du pays d'origine. Lorsque l'objet est destiné à une localité où il n'existe pas de bureau de poste, l'administration des postes destinataire peut percevoir une taxe complémentaire, jusqu' à concurrence du prix fixé pour la remise par exprès dans son service interne, déduction faite de la taxe fixe payée par l'expéditeur ou de son équivalent dans la monnaie du pays qui perősit ce complément. Les otojets exprès non complètement eMs pour le montant total des taxes 23*
