Főrendiházi irományok, 1884. IV. kötet • 241-299. sz.
Irományszámok - 1884-263
CGXLIII. SZÁM.' 159 A távirda-oszlopok helyei, valamint a távirda-vezeték más megerősitési f pontjai az engedélyes és a m. kir* távirda-igazgatás illető épitési közegei által, egyetértoleg és ugy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasúti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen. Engedélyes köteles azon esetben, ha az üzleti távirda-vezetékekkel egyidejűleg állami távirda-vezeték nem épittetnék, a távirda-oszlopok es más távirda-épitési anyagok Összes árát s az Összes távirda-épitési költségeket; azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távirdavezeték is épittetnék, az üzleti vezetékek építésére fordított aránylagos részét a m. kir. távirda-igazgatásnak megtéríteni. Mindkét esetben kötelezve van az engedélyes a m. kir. távirda-igazgatás kívánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni és a távirda-oszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyagokat az építendő pálya mentén a m. kir. távirda-igazgatás által meghatározandó módon és időben, a már lerakott vasút vágány on saját költségén szétosztani. Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyes számlájára épitett üzleti vezetékek Összes leltári állománya az eDgedélyes birtokába megy át. Jogában áll azonban a m. kir. távirda-igazgatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni és ekkor a távirda-oszlopok, az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett, a m. kir. távirda-igazgatás ingyen tulajdonába mennek át. A vasutüzleti távírda-vezetékeket az engedélyes a m. kir. távirda-igazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy az utóbbiak által egymás között váltatnak. Jogosítva van azonban a m. kir. távirda-igazgatás a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állami mint magánsürgönyök továbbitására illő ellenőrzés mellett használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módj a es a távírás díjának az engedélyes s a m. kir. távirda-igazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyes és a m. kir. távirdaigazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépitett távirda-vezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspálya-igazgatóság kívánatára eszközlendő változtatásokat vagy áthelyezéseket s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák. 13. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatnak meg : a) Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenként : az I. osztályban . . 5 o. é. kr. ezüstben a II. > 3 » » » » Az I. osztályú kocsik az elsőrendű pályákon használt másodosztályú kocsikhoz hasonlóul szereltethetnek fel. A II. kocsiosztály részére pedig oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a IV. osztályra nézve előirvák; azonban padokkal látandók el. Uti podgyásznál az egész jegyenként 25 kgrammot meghaladó súlytöbblet 10 kilogrammnyi súlytételekre, a gyorsárú pedig 5 kilogrammnyi súlytételekre felfelé kikerekítendő. Minden 10 kilogramm podgyász-túlsúlyért kilométerenként 0'4 kr., 100 kilogramm gyorsárúért pedig kilométerenként 4-8 kr. számíttatik ezüstben. 6) Az árúk szállítására nézve legmagasabb árszabási tételként 100 kgr. és kilométerenként és pedig az I-ső darabárú-osztályban 1*0 kr., a II. mérsékelt darabárú-osztályban 0*80 kr., és a terjedelmes árúk 1*50 kr. állapittatik meg ezüstben.
