Főrendiházi irományok, 1884. III. kötet • 169-240. sz.

Irományszámok - 1884-225

ccxx\ Az elnök felszólalhatási Joga, a szónokok rendre utasítása s az ismételt rendreutasitás következménye. Eljárás, ha a csendet a ház tagjai zavarják meg. r. SZÁM. 263 ülések idejéről és a napirendről a ministeriumot értesiti. Előadja továbbá a beadványokat, a ház szabályai értelmében vezeti s bezárja a tanácskozásokat, szavazásra felteszi a kérdést, kimondja a határozatot, s bejelenti a szavazások eredményét. Elnök csak a szavazatok egyenlősége esetén szavaz. Ha elnök a tárgy érdeme mellett, vagy ellen akar szólani, az elnöki széket egyik alelnöknek engedi át, s azt azon kérdés feletti határozat kimondása előtt, melynek tárgyalásánál felszólalt, nem foglalhatja el. A főrendiház képviseltetésére ünnepélyek, vagy ilynemű esetek alkalmából a küldöttségek tagjait az elnök hozza javaslatba. Ezeken kivül őrködik az elnök a csend és tanácskozási ügyrend megtartása fölött, a jegyzőkönyvet, miután meghitelesittetett, aláirja, s felügyel az irodai személyzet működésére. 68. §. Az elnök a tanácskozási rend érdekében bármikor felszólalhat, a tárgytól eltérő, vagy a rendet sértő szónokot, beszéde félbeszakításával is, a kérdésnél maradásra inti, illetőleg rendre utasitja. Rendreutasitás után a szónokot illeti a szó mentsége előadására. Ha a szónok ismételten rendreutasittatik, mentsége meghallgatása után rendreutasitása fölött a ház szavazás által határoz és az a ház hozzájárulása esetében jegyzőkönyvbe igtattatik. A kétszer rendreutasított tag beszédét többé nem folytathatja. 69. §. Ha a csend a ház tagjai által zavartatik, az elnök csengetyüvel jelt ád. Ha ezen jeladásra sem áll helyre a csend, az elnök névszerint szólítja fel az illetőket s ha a csend még akkor sem áll be, az ülést bizonyos kijelentett időre felfüggeszti, mely egy óránál tovább nem tarthat.