Főrendiházi irományok, 1884. III. kötet • 169-240. sz.

Irományszámok - 1884-225

252 CCXXV. SZÁM. tároz az érdekelt fél által a 14. §. alapján esetleg emelt kifogások felett. Azután elnök az ügyállást az előadóval előterjeszteti, felolvastatja azon iratokat és okmányokat, melyeknek felolvasását a megbirálandó tény felderítésére szolgálhatóknak véli, vagy a melyek felolvasását a biróság egyik, vagy másik tagja kivánja. Ennek megtörténtével előadót véleményének előterjesztésére hivja fel. Az előadó véleményének meghallgatása után elnök a biróság többi tagját kéri fel nyilatkozattételre, a határozatot kimondja és felnivja előadót, hogy a biróság határozatát a főrendi ház legközelebbi ülésében jelentse be. Az ülési jegyzőkönyvről. 22. §. A birósági ülésről a jegyző által jegyzőkönyv vezetendő. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés napját, a birósági tagok neveit, a tárgyalás menetét kivonatosan, a határozatot a mellett és ellennyilatkozók számszerű jelzésével indokaival együtt, valamint kívánatra a különvéleményeket. A jegyzőkönyv a biróság ülésében hitelesíttetik, az elnök és jegyző által aláiratik, és hitelesítése után a főrendi ház elnöki irodájában a főrendi ház tagjai által betekinthető. Bizottságok alakítása. IV. FEJEZET. A tanácskozási rendről. Első czím. A bizottságokról. 23. §. A főrendiház megalakulása után a 2. §-ban érintett igazoló bizottságon kivül 1. gazdasági, 2. napló-hitelesitő, 3. mentelmi, 4. közjogi és törvénykezési, 5. pénzügyi, 6. közgazdasági és közlekedésügyi bizottságot választ. Ezen bizottságok a gazdasági és mentelmi bizottságok kivételével, melyek az egész országgyűlés tartamára alakittatnak, egy-egy ülésszakra és pedig kivéve a mentelmi bizottságot, mely általános szavazattöbbséggel alakittatik, viszonylagos szavazattöbbséggel választatnak.