Főrendiházi irományok, 1884. III. kötet • 169-240. sz.
Irományszámok - 1884-210
200 CGX. SZÁM. Melléklet a 210. számú irományhoz. Indokolás „az 1S86. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról^ szőlő törvényjavaslathoz. Az 1886. évi állami költségvetésről szóló előirányzatot még ezen évi október hó 15-én terjesztettem a tisztelt képviselőház elé, de annak tárgyalása a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságnak Bécsbe történt egybehivása miatt a képviselőház pénzügyi bizottsága által is csak ez év november hó végén volt megkezdhető, s igy a költségvetési törvénynek a folyó évben leendő megalkotása alig lehetséges. Hogy tehát az országgyűlés mindkét házának a tárgyalások fontosságához mért megfelelő idő álljon rendelkezésre, a viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról 1886. márczius hó végéig gondoskodni szükséges, mely idő lejártáig a költségvetési törvény előreláthatólag hatályba lépend. Azon czélból tehát, hogy a közadók megszabására, kivetésére és beszedésére, valamint a jövedékek kezelésére törvényes alap nyujtassék, és az állam beligazgatási folyó szükséglete, valamint a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok által az 1886. évre megállapított kiadások esedékes részletei jövő 1886. évi január 1-től kezdve fedezve legyenek, van szerencsém a jelen törvényjavaslatot tisztelettel bemutatni. A törvényjavaslat 1. §-a felhatalmazza a ministeriumot, hogy a magyar korona országaiban jogérvényes adókra és állami jövedékekre vonatkozó összes jelenleg fennálló vagy ezentúl hozandó törvényeket azok időkőzben bekövetkezhető módositásai figyelembevételéve az 1886. év első negyede alatt érvényben tarthassa, és az ezek alapján befolyó adókból és egyéb bevételekből az állami kiadásokat fedezhesse. A 2. §. megállapítja, hogy a kiadások tekintetében az 1885. évi költségvetési törvény határozmányai irányadók. Minthogy azonban több oly kiadás is elodázhatlanul előálland, mely törvényes intézkedésen alapul, de számszerűen eddig még megállapítva nincsen s 1886-ban először forduland elő, ily az 1885. évi költségvetésben elő nem forduló, de külön törvényeknél fogva el nem odázható kiadások tekintetében arra kell kérni felhatalmazást a törvényhozástól, hogy ezen kiadások fedezésére is felhatalmaztassék a kormány. A kiadások tekintetében biztositó korlátozást foglal magában a törvény 3. és 4. §-aiba felvett azon rendelkezés, hogy a kiadások a megállapítandó költségvetési tőrvény keretébe illesztendök s hogy a jelen törvény által nyerendő felhatalmazás a költségvetési törvény életbeléptével azonnal megszűnik. Budapesten, 1885. évi deczember hó 1-én. Gr. Szapáry Gyula s. k., magy. kir. pénzügymintatér.
