Főrendiházi irományok, 1884. III. kötet • 169-240. sz.
Irományszámok - 1884-209
CCIX. SZÁM. 197 kötvények 234.674,200 frtot tettek, mig 165.325,800 frtnyi kötvény fel lett mondva a kötvénybirtokosoknak. A forgalomba bocsátott 4%-os aranyjáradék-kölcsön czimleteit, azaz az egyes értékfokozatok mennyiségét a következő összeállítás tünteti fel: A) . 100 frtos 1 számtól 150,000 számig 150,000 db. í aon nnn Af% 9Q nnn nn ~ -. D [ S010Zat 100 > 3601 > 5,000 > 140,000 > f 90 ' 000 db ' ^9.000,000 frt 1-100 B ) 500 frtos 1 számtól 80,000 számig 80,000 db. ) Q- anft , Qcn ^nn ^ D ) * 500. > 3,241 3,600 > 7,200 , \ 8700 * 43.600,000 frt 1 — 20 C ( 1,000 frtos 1 számtól 440,000 számig 440,000 db. 440.000,000 frt D ] * 10,000 > 1 > 3,240 > 3,240 > 32.400,000 > Összesen 820.440 db. 545.000,000 frt. Megjegyzendő, hogy a keresleti viszonyok figyelembevételével szükségessé vált 1,760 darab 10,000 frtos czímletet 100 és 500 frtos értékfokozatokra szétiratni, mi akként történt, hogy a szétirt 100 és 500 frtos kötvények az illető 10,000 frtos czímlet számával, törve 1—100, illetőleg 1—20 jelöltettek meg. A mint az eredeti szerződés fentebb ismertetett határozmányai is jelzik, az egész convertálási műveletet azon alapra fektettem, s az összes intézkedések tervszerűen oda irányultak, hogy az új járadék-kötvények az általános értékforgalomba oly módon vezettessenek be, mely lehetővé teszi, hogy azok tőkeelhelyezési czélokra megkedveltetvén, keresettekké váljanak, s hitelünket a külföldön is előmozdítván, értékében folyton növekedjenek, vagy más szavakkal kifejezve, árfolyamuk fokozatosan emelkedjék. Eme törekvésnek tulajdonítandó, hogy az eredeti szerződésben a consortiumnak optiók engedtettek, s a kibocsátási árfolyamok emelésének lehetősége fen tartatott, minthogy alapos kilátás kínálkozott arra, hogy a consortiura tekintélyének s befolyásának sikerülend új aranyjáradékunk számára ama kedvező fogadtatás után, melyben megjelenésekor részesült, oly kibocsátási árfolyamokat biztosítani, melyek az 1880: XXXII. törvényczikkben meghatározottnál jóval nagyobb kamatmegtakarítást eredményeztek volna. Meggyőződésem szerint eme kedvezőbb eredmény el is éretett volna, ha nem következnek be a nemzetközi pénzügyi viszonyokra bénitóla^ hatott amaz események, melyeket fentebb érintettem. Minthogy azonban a törvény által megadott határok minden körülmények között be voltak tartandók, a müvelet minden egyes részlete akként lett foganatosítva, hogy a minimális kamat-megtakaritás minden esetre biztosítva legyen és pedig akként, hogy az aránylagos kamati csökkenés még amaz esetben is el legyen érve, ha a convertálási művelet tőlünk függetlenül beálló kedvezőtlen körülmények folytán félbeszakadt, vagy hosszabb időre megakadt volna. A jelen előterjesztésem tárgyát képező művelettel járt kiadásokat 8 költségeket illetőleg szükségesnek tartom felemlíteni, miszerint azok egy része a fentebb ismertetett szerződés értelmében a consortium által viseltettek, ellenben a kincstár viselte az előállítási, bélyegzési, szállítási s egyéb költségeket, melyek mindössze kereken 1.280,000 frtra rúgtak; ezen összeget fedezi azon kamat megtakarítás, mely a rente conversió keresztülvitele alatt eléretett, s mely 1881. július 1-től 1885. január l-ig 3.207,165 aranyforintot tett. Megjegyzem, hogy e költségek az illető évek állami költségvetésébe fel nem vétetvén, az állami zárszámadásokban mint előirányzat nélküli kiadások számoltattak el, s illetőleg számoltatnak el. A convertálásnak összesen kereken 1.280,000 frttal szám jelzett költségeire nézve csak azt tartom még megjegyzendőnek, hogy több mint fele a költségeknek az újonnan kibocsátott 47«-os czímleteknek külföldi bélyeggel való ellátására esik.
