Főrendiházi irományok, 1884. III. kötet • 169-240. sz.

Irományszámok - 1884-203

184 CCIII. SZÁM. melyekkel szemben, a díjátalány nem állana arányban, ily esetekben a hatóságnak jogában áll a közjegyző indokolt kérelmére magasabb, de a díjátalány kétszeresét meg nem haladható díjt megállapítani. Az idézett §§. egyéb intézkedései azok alkalmazására, és a közjegyző kötelességére nézve tüzetes meghatározásokat tartalmaznak. .4 26—28. §§-hoz. A közjegyzői törvény 129. §-ának szövegezése annak különféle alkalmazására szolgált alapul, és majdnem lehetetlenné tette a közjegyzőnek az Örökösödési ügyekben gyors eljárásra eredményes buzdítását. Minthogy pedig a biróságok — mint már említtetett — egyéb teendőkkel elhalmozva vannak; minthogy továbbá az igazságszolgáltatás a kiküldetések minél gyorsabb teljesítését igényli, és minthogy elkerülhetlenül szükséges, hogy a közjegyzők részére szükséges anyagi forrás a felek hátránya nélkül kellőleg biztosittassék, és a biróságok — illetve az azoknál alkalmazott birák és bírósági hivatalnokok lehetőleg minden oly kiküldetéstől megkíméltessenek, melyeket szakavatott és teljesen megbízható közegek elvégezhetnek, — ennélfogva az idézett §-okat módosítani, illetve pótolni kellett. A 29-ik %-hoz. Miután a közjegyzői jelöltek, jelen javaslat által a kamarához szorosabban fűzettek, azokra a törvény 165. §-át is ki kellett terjeszteni, — mely a főfeltigyeleti jog fogalmában egyébiránt amúgy is benfoglaltatik. A 30-ik §-hoz. Az ezen §-ban tervezett intézkedés a közjegyzők iránti bizalom megszilárdítása, részint pedig a közjegyzői eljárást igénybe vett felek érdeke szempontjából tétetett. És oly közjegyző irányában, ki a biztosítékot a kamara felszólításától számított 15 nap alatt ki nem egészíti, meg kell rendülni a bizalomnak, — azon közjegyzőt pedig, ki a kiegészítést további egy hónap alatt sem teszi, legczélszertíbb ugy az intézmény, mint a felek érdekében, állásától elmozdítani. A 31. és 32-ik %-okhoz. A javaslat ezen faiban a közjegyzői jelöltet illetőleg is, meghatároztatnak a fegyelmi esetek s azok fenyítékei, és arra nézve terveztetik intézkedés, hogy a pénzbüntetés behajtása végett a végrehajtást a kamara, illetve a fegyelmi bíróság rendelhesse el; hogy továbbá annak foganatosítása czéljából, tekintet nélkül a pénzbüntetés összegére, mindig az illető járásbíróságot kereshesse meg, és hogy a jelöltet, ha a pénzbüntetés tőle be nem hajtható, a közjegyzői kamara, illetve a fegyelmi bíróság, megfelelő időre a gyakorlattól felfüggeszthesse, a mely intézkedés által egyrészt gyorsabb eljárás lesz elérve, másrészt pedig remélhetőleg a szegényebb sorsú jelöltek is inkább tartózkodni fognak a visszaélések elkövetésétől. • Lényeges intézkedése még a 32. §-nak, hogy a közjegyzőkre meghatározott fegyelmi fenyítékek közül a felfüggesztés mellőztetett. Ennek indoka abban keresendő, hogy oly közjegyzőtől, ki állásának elvesztésével nem fenyíthető, czélszerüen nem lehet megvonni a kenyérkeresést. Az 1874: XXXV. t.-cz. 182. §-ának és a 183. §. c) pontjának mellőzése, az elébbi intézkedés folyománya. A 33-ik %-hoz. A többször idézett törvény 184. §-ának b) pontjához azért kellett a tervezett kiegészítést felvenni, mert ha jogérvényesen rendeltetett el a csőd a közjegyző ellen, vagy az jogérvé-