Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.

Irományszámok - 1884-123

tíxxra. SZÁM. 87 Ezen s hasonló kivételes méltánylást érdemlő esetek teszik mellőzheti enné a kegydíjak fentartását s épen az államkincstár érdeke követeli, hogy ezen kivételes esetekre ne az egyes administrativ hatóságok által tágabban alkalmazható átalános szabály alkottassák, hanem hogy azok kivételes természetüknél fogva, esetről-esetre tétessenek birálat tárgyává, s hogy ha a körülmények indokolttá teszik is kegydfj engedélyezését, az ne mindig feltétlenül, hanem a mennyiben a különböző viszonyok kívánják, esetleg feltételhez kötve, vagy csak bizonyos időszakokra legyen megadható, mely megszorításokra átalános szabály alig lenne alkotható. A kivételes eljárás lehető korlátozása végett kikötfcetik a törvényben, hogy minden a törvénytől eltérő kedvezmény csak a ministertanáes hozzájárulásával, az illető szakminister felelősségére, s e mellett 0 Felsége legmagasb elhatározása alapján engedélyezhető. S e korlátozó feltételek mellett még minden egyes kivételes kegydíj az állami számvevőszéknek s ennek jelentése s illetőleg kimutatásai alapján az országgyűlésnek ellenőrzése alatt is fog állani. A 63. és 65. §-oTchoz. A 63. és 65. §-okban az általános jogi elveknek megfelelőleg kimondatik, hogy a törvényben — s nevezetesen ennek 17. §-ában megállapított elévülések, melyek az eddigi szabályokban megállapítva nem voltak, a törvény hatálybaléptétől számitandók ; s a 65. §-ban, ugy az átalános jogi elveknek, mint a törvény kedvezőbb elbánást biztosító intentiójának megfelelőleg az mondatik ki, hogy a törvény hatálybaléptéig szerzett igények fentartatnak. A 64

% §-hoz. A 64. §. kimondja, hogy ezen törvény a birákra is kiterjed, a nyugdíjazás módja tekintetében azonban az 1871: IX. t.-czikk 7—13. §-ait a bírák függetlenségének biztosítása végett ttovábbra is meghagyja, hasonlókép továbbra is biztositja azon kedvezményt a bíráknak, hogy ha szervezési változások folytán helyeztetnek nyugdíjba, nyugdíjok a legutóbbi fizetés felénél kevesebb nem lehet. A birák tekintetében a leglényegesebb változtatás az, hogy eddig a bíró szolgálatképtelenségének beállta előtt csak akkor volt nyugdíjazható hivatalból, ha 70-ik évét betöltötte, mig ezen túl ugy mint a többi alkalmazottak, már 65-ik évének betöltése után, valamint azon esetben is saját kérelmére avagy hivatalból lesz nyugdíjazható, ha a köteles szolgálati időt (40 év) kitöltötte. Minthogy alig szenved kétséget, hogy az, a ki 65 éves múlt vagy 40 évig szolgál — ritka kivételektől eltekintve — nem bir többé azon szellemi ruganyossággal, hogy a fokozottabb szolgálati igényeknek megfelelhetne, s minthogy épen a bírósági szolgálat körében kell kiváló súlyt fektetni arra, hogy minden tekiatetben kifogástalan erők álljanak rendelkezés^ indokoltnak látszik, hogy a többi állami alkalmazottakra nézve megállapított feltételek a birákra is kiterjesztessenek. A többi eltérések a birákra nézve is mind kedvezőbbek. Ugyancsak a 65. §-ban vannak felsorolva azon külön nyugdíj-törvények és szabályok, melyek e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után is érvényben hag)

r

atnak. Ilyenek : a) a közös osztrák-magyar hatóságok- és hivataloknál alkalmazottakra vonatkozó nyugdíjszabályok, minthogy ezek csak Ausztriával egyetértőleg lennének szabályozhatók, valamint a horvát-szlavón autonom kormánynál s az ez alá tartozó hatóságok- és hivataloknál alkalmazottakra vonatkozó külön szabályok, mert ezek megváltoztatása Horvát-Szlavonországok autonom jogkörébe tartozik. 6) Érintetlenül hagyatik a közös hadseregre és tengerészeire vonatkozó nyugdíjtörvény (1875 : LL), mert ez szintén csak az osztrák törvényhozással egyetértőleg változtatható meg;