Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-161
CLXI. SZÁM. 437 Melléklet a 161. számú irományhoz. Indokolás a „vízjogi tör vény javaslat"-hoz. A közgazdaság átalános fejlődése és a világforgalomnak egyes államokra mindinkább kiterjeszkedő hatása kény szeri tőleg oda fejleszti az ügyeket, hogy minden egyes állam a kínálkozó, de bármi oknál fogva még kellően fel nem használt természeti adományokat és természeti erőket a lehető legrationálisabb módon bevonja termelési körébe és ez által is képesebbé váljék a minden oldalról feltámadó verseny legyőzésére. Ily természeti előnyökül kínálkoznak nálunk a valóban nagy mértékben rendelkezésre álló vizek; még pedig mind az által, hogy a viz magában véve mint termékenyítő erő gazdaságunkban nagyobb mértékben felhasználtassák ; mind az által, hogy a folyó vizekben rejlő mozgató erő gépek, ipartelepek, bányaművek s efélék működésben tartására felhasználtassek ; mind az által, hogy esetleg a gazdaságra kártékonyán ható felesleges víz alkalmas utón elvezetve, a föld kellően megjavittassók. Ezen czélok elérése alkalmas módon csak akkor biztositható, ha a viz és a vele összefüggő területek használata, a hozzájuk férhetés, a velük való bánás alkalmas módon szabályozva és rendezve van. Tekintettel arra, hogy az országban tényleg nagyszámú vizek léteznek, a törvényhozás több ízben foglalkozott már a vizügyekkel. De az eddigi törvényes intézkedések inkább a vizek kárai ellen való védekezést tartották szem előtt, és e részben kívántak egyelőre alkalmas szabályokat hozni. A gyakori áradások s a velük karöltve járó veszélyek ugyanis ezen kérdések minél gyorsabb megoldását követelték és nem engedték meg azt, hogy a törvényhozás a vizek és viszonyaik rendszeres szabályozásával hosszabb időt igénylő előmunkálatok és tanulmányok alapján behatóan foglalkozzék. Törvényeinknek a vizek viszonyaira vonatkozó intézkedései a következő sorozatból vehetők ki : Hármaskönyvünk néhány határozatában tartalmaz vízjogi elveket is, igy I. r. 24. czím 8. §-ban, hogy a vizek, folyamok, halastavak, a vízlefolyások ós a malmok a birtok tartozékai; — az I. rész 87. czíme a folyamok rohamossága által elszakasztott földterületek jogi visszonyairól szól. — Ezen nagyon is szűk intézkedéseken kívül alaptörvényünk nem szól a vizekről, s egyátalában törvényhozásunk igen sokáig nem foglalkozik a vizekkel. Az 1723: XV. törvényczikk a folyókon nagy on elharapódzott vámszedések ellen lép föl s e vámokat szünteti meg. Az 1751 :XIV. törvényczikk a hajózásra ártalmas vagy káros malmok megszüntetését rendeli el.
