Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.

Irományszámok - 1884-150

338 CL. SZÁM. Ezen §. a javaslatnak minden esetben leglényegesebb pontjai közé tartozik. Annak daczára, hogy ez intézkedésnél már létező törvénynyel állunk szemben, jelesen az 1873: XXIX. t.-cz. 5. §-ával, a melyet a javaslat szövegében is idézek, szükségesnek tartom mégis e szakasznál hosszasabban időzni, és a tervezett intézkedést nemcsak azért részletesebben indokolni; mert épen nem állhat semmi útjában annak, hogy egy, hatásában czélszerűtlennek bizonyult törvény módosittassék, de mert mióta a házközösségi intézmény megszüntetésének kérdése szőnyegre került, ez irányban mutatkozott minden oldalról a legnagyobb érdekeltség és az eszmecserék régóta, a határőrvidék polgárosítása óta folynak. Alig szenved kétséget, hogy a vagyon felosztásához a kulcs megállapítására nézve az eszmecserék már az 1872. évi június 9-ét megelőző időben is behatóan folytak, a volt határőrvidék sorsát akkor intéző körökben ; és bebizonyitottnak kell venni, hogy az osztályra kínálkozó módok közül a fej szerinti osztály találtatott legczélszerübbnek; mert csak ily előzmény hozhatta létre az 1871. évi június 8-ról kelt kir. leirat 5. és az 1872. évi június 9-ki kir. leirat 4. §-át, a melyekben a házközösségi kötelék feloszlása — illetve felbontása esetére a vagyonnak a jogosultak között egyenlő, — fej szerinti — felosztása van elrendelve. Az osztályra nézve három rendszer lehetséges : 1. az ágak, „ * 2. a családok és 3. a tagok vagyis fejszerinti. Ugy az 1., mint a 2. alatt emiitett rendszerre ki kell jelentenem, hogy azok az alaptörvény és — mint fennebb emiitettem — az 1871. évi június 8-ról kelt kir. leirat, továbbá az 1872. évi június 9-ről kelt kir. leirat, illetve az 1873 : XXIX. t.-cz. intézkedéseivel ellenkező elvet tartalmaznak. Az 1850. évi május 7-röl kelt alaptörvény 11. §-a szerint az ingatlan birtok a házközösségek teljes tulajdonába adatott át. Ugyanazon törvény egyéb szakaszai szerint a házközösségnek mindenik tagja — kivéve a cselédminöségben felvetteket — egyenlő jogokat élvez, a házközösségi ingatlan vagyonhoz egyenlő jogosultsággal bir. Az 1872. évi június 9-ről kelt kir. leirat és az 1873: XXIX. t.-cz. egészben fentartja a házközösség tagjainak emiitett egyenlő jogosultságát, sőt még kiterjeszti az által, hogy a házközösségeknek a szabad rendelkezhetési, és a házközösség egyes tagjainak a végrendelkezési jogot is megadja (2., illetve 3. §.). De ugyancsak az idézett kir. leirat, illetve t.-cz. a 4., illetve az 5., és az 5., illetve a 6. §§-ban az irányban is intézkedik : hogy a házközösségi kötelék felbontása, vagy ezen kötefék megtartása mellett teljesítendő osztály esetében az ingó és ingatlan vagyon a házközösségi tagok között a nemre való különbség nélkül lélekszám szerint egyenlő részben osztassék fel. Ezen két törvény, illetve az idézett törvényczikk a házközösség vagyonára minden tagnak kétségtelenül egyenlő jogokat biztosit. És ezen törvény alapján tétettek eddig az osztályok. Épen nem vonom, kétségbe azt: hogy az egyénenként keresztülvitt osztály mellett, a mely osztálykulcs csakis a polgárosított határőrvidékre állapittatik meg, sokszor méltatlanság követhető el, sőt ennek bebizonyítására szabad legyen a következő három példát felhoznom. 1. A házközösség vagyona azon mennyiségre apadt, hogy az 1873: XXIX. t.-cz. alapján új házközösség nem alakulhatott, és igy a köteléknek fel kellett bontatni. Ez alkalommal az osztályrészül jutott birtokra be lett kebelezve az apa, anya és kiskorú gyermek tulajdonjoga egyenlő részben. Az osztály megtétele óta a család még két gyermekkel szaporodott, ezeknek a birtokhoz csak annyi joguk van, a mennyiben szülőik után örökölni fognak. Ha tehát ily körülmények között az atya végrendelet nélkül meghal, ennek Ya-ad rész birtokát a gyér-