Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-150
334 CL. SZÁM. nem vezetne rövidebb idö alatt, és pedig annyival kevésbé, mert felfolyamodások esetében — tekintettel a másod- p és harmadfokú bíróságok nagy elfoglaltságára, — az ügy szintén késedelmesebben intéztetnék el. Egyébiránt a házközösség a törvényben meghatározott esetekben most is megszűnik, és a házközösségi vagyon — mint fennebb is emiitettem — felosztandó, a házközösség egyes tagja ellen intézett végrehajtás esetében pedig, azon tagnak jutaléka a közösségi vagyonból kihasitandó. Mindezen eljárás jelenleg a szolgabíró, alispán és közigazgatási bizottság előtt folyik, a mely hatóságoknak határozatai rendkívüli esetekben a kir. belügyminister által felülvizsgálhatók. A közigazgatási hatóságoknak eljárása ellen oly panaszok, a melyek az ügynek azok hatósági köréből való kivételét ajánlatossá tennék, tudtommal nem fordultak elő. Azon netaláni véleményt : hogy a közigazgatási hatóságok eljárása nem nyújt kielégítő kezességet a keresztülvitelre, alaptalannak kell tekintenem. A szolgabíró összműködése a közvetlenségre van alapítva, ö a néppel folyton érintkezik, járásában minduntalan körutat tesz, és igy az érdekeltek részére is tetemesen meg van könnyítve a hozzáférhetés. Tagadhatlan, hogy a szolgabirák elfoglaltság! köre is igen széles és arra, hogy az eljárás lehető rövid idő alatt keresztülvitessék, mulhatlanul szükséges a szolgabirák számának szaporítása — illetve ily czímmel' új egyéneknek ideiglenes alkalmazása, de a hivatalok ezen neménél még ezen szaporítás is könnyebben keresztülvihető, mint a bíróságoknál; mert az ügy befejeztével, a velük követendő elbánás nem lesz oly törvény által, mint az 1869: IV. t.-cz.— akadályozva, és nem lesz az oly költséges. A közigazgatási bizottságok is az illető vidéken vannak, azok az e. f. hatósággal könynyebben és gyorsabban érintkezhetnek, és általuk a házközösségek megszüntetéséből eredő ügyeknek elintézésére külön bizottságok fognak alakíttatni, minélfogva a másodfokban is gyors lesz az eljárás. Egyátalán nincs ok, hogy az eljárásra hivatott hatóságoknál gyökeres változás tétessék. Felmarad még azon kérdés : nem lenne-e czélszerü e. f. eljáró közegekül jogbiztosokat alkalmazni. Eddigi törvényeinkben, a melyek jogbiztosok alkalmazására nézve intézkedtek, a legtágabb kör az 1868: XXIX. t.-cz. által lett a jogbiztosoknak adva. De ezen kör mindig csak közvetítői működésre szoríttatott. Ha a jogbiztosi közvetítés eredményt nem szült, az ügyben elsőfokulag a választott bíróság, másodfokulag a királyi tábla döntött. A jelen törvényjavaslatban, mint a további szakaszokból látható, — a szolgabíró — ha egyezség létre nem jön — határozni fog. Oly hatósági körrel állítani csak fel a jogbiztost, mint a szölöváltsági ügyekben, az az eljárás menetét lassítaná, — eltekintve attól: hogy a választott bírói eljárás a szölöváltságügyekben nem tapasztaltatott előnyösnek; ugyanoly hatáskört adni pedig a jogbiztosnak, mint a szolgabírónak, a dolog lényegén csak annyit változtatna, hogy az eljáró közeg neve változnék, és annak eljárásához az érdekeltek részéről talán hiányoznék a bizalom is? Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a jogbiztos — bármily hatáskörrel ruháztatnék is fel — sem állami, sem törvényhatósági hivatalnok nem lenne, azt egyébnek, mint állami megbízatásban eljáró közegnek tekinteni nem lehetne. § Ilyen ideiglenes megbízatású közeg nyujthat-e. elég:,kezességet? . : És oly közegnek mindenesetre fegyelmi hatóságáról is kellene gondoskodni.:
