Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-141
CXLI. SZÁM. 263 városnak, mint kereskedelmi központnak s a vele összekötött Győrsziget községnek biztosítása és emelése államgazdászati szempontból is fontos ; továbbá, hogy a mellőzhetlen biztositási építkezések költsége a város és község anyagi erejét túlhaladja: okvetlen szükségesnek látszik ezen munkálatot késedelem nélkül államköltségen végrehajtani ; oly feltétellel azonban, hogy a költségeknek egy részét az érdekelt város és község vagyoni viszonyaikhoz mért arányos hozzájárulás útján megtérítsék. Mihelyt ezen munkálatoknak az általános Rába-szabályozás munkálataitól leendő elválasztására s az állam költségén állami közegek által leendő végrehajtására nézve a kellő megállapodás létrejött, nem késtem a vonatkozó műszaki terveket elkészíttetni s azokat a műszaki tanács által felülbiráltatni. Győr szab. kir. város és Győrsziget község ármentesitendő területe a győri kis Duna jobb partján fekszik és a Rába és Rábcza folyók torkolata által három részre van különítve. Ezen három területrész védelmére három körtöltés szükséges : egy a Duna és Rába jobb partján elterülő nagyobb városrész biztosítására ; egy a Rába és Rábcza közt fekvő győri „Újváros" biztosítására; s végül egy a Rábcza és Duna közt elterülő Győrsziget község biztosítására. Ezen körtöltéseken kívül szükséges lesz a sétatéri kis hidat s a Rábczán átvezető két hidat folmagasitani. A Duna és Rába jobb partján létesítendő körtöltés a káptalandombtól kiindulva a győrsoproni vasút töltéséig követi a Rábaszabályozó társulat által a Rába jobb partján tervezett töltésvonalát; azután e vonaltól eltérve a győr-pápai országúton halad majdnem a Gándzsa érig, honnan egy 360 méter hosszú töltésvonal által köttetik össze a magyar nyugati vasút töltésével oly ponton, hol a vasúti töltés az eddig tapasztalt árvizek színénél jóval magasabb. E ponttól kezdve a körtöltés kiegészítéséül szolgálnak az emiitett vasúti töltés s az ehhez csatlakozó árvízmentes magaslatok egész addig, hol a győr-budai országút az úgynevezett kiskuti magaslatra jut. Innen a győr-budai országúton halad a körtöltés a város széléig, s azután a város szélén a gőzhajó-állomáshoz fordul melytől a kis Duna partján halad a püspöki várhoz vezető útig s itt ugyanazon magaslathoz köttetik melynek rábaparti oldalából kiindult. A Rába és Rábcza közt létesítendő győr-uj városi körtöltés a magyar államvasuti töltéstől a Rábcza torkolatáig s innen a Rábcza jobb partján Győr-Uj város felső széléig követi a Rábcza-szabályozó társulat által tervezett töltésvonalat, azután az úgynevezett „Vasas* töltés felhasználásával a bécsi országuthoz csatlakozik, mely országút mintegy 1,300 méter hosszban kellőleg emelve fölhasználható s innen eltérve, a körtöltés a magyar államvasút töltéséhez csatlakozik. A győrszigeti körtöltés a Rábczán épült alsó hídtól a már létező töltés vonalában, ennek felmagasitása és megerősítése mellett a zsidótemetőig s innen a Rábcza bal partján ismét a Rábczán épült alsó hídig halad. A körtöltések koronája általában az eddigi legnagyobb viz fölött 1 méter magasra és 4 méter szélességgel terveztetik. Mélyebb helyeken a töltés száraz felőli oldalán a koronával 2. 3 méterrel alacsonyabb, 3 méter «zéles padka által erősíttetik meg. A győr-bécsi és győr-soproni országútnak körtöltésül felhasznált részei a közlekedés igényeinek megfelelően 9 méter széles koronával lesznek kiépítendők.
