Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-141
250 GXL1. SZÁM. 141. szám. (XXXVI. ÜLÉS, 272. 2) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház hármas állandó bizottságának „« Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról; valamint Győr város és Győrsziget község árvédelmi biztosításáról 1 szólő törvényjavaslat tárgyában. A ministeri indokolás kimerítően előtünteti a Rába folyó és mellékvizei kiöntései folytán az érdekelt vidék által szenvedett károk megakadályozására irányuló három évszázados mozgalmak phasisait. Ezek igazolják, hogy mig a felső Rábavidék helyzete a malomgátak eltávolítása folytán némileg javult, addig az alsó Rábavidék, Győr város és Gyorsziget község helyzete mindenek felett tűrhetetlenné lett; továbbá kétségtelenné teszik, hogy a szabályozás kivitelének kötelező kimondása, a Rábaszabályozó társulat ügyeinek vezetésére állandó kormánybiztos kirendelése s Győr város és Gyorsziget község árvédelmi munkálatainak állami közegek által leendő végrehajtása kikerülhetetlen. A Rábaszabályozó társulat törvény szerint letárgyalt s a kormány által helyben hagyott, illetőleg helyesbitett terve alapján készült költségvetés szerint az egész Rába- és Fertő-vidék teljes ármentesitése s a belvizek okszerű levezetése a Rába és mellékvizeinek hasznosítására és a Győr város s Gyorsziget község árvédelme czéljából szükséges munkálatok kihagyásával a felügyeleti költségekkel együtt kerekszámban 12 millió forintba kerülne. Maga a szabályozási terv két külön részre oszlik. Az első rész 6.600,000 forint költséggel az eddig is művelés alatt álló területek ármentesitését és a legszükségesebb belvíz-csatornázásokat czélozza, a második rész 5.400,000 forint költséggel a belvizek teljes rendezését és a Fertő-tó lecsapolását foglalja magában. Kétségtelen, miszerint kívánatos volna az egész szabályozási terv kivitelét biztosítani. Azonban figyelmet érdemel, hogy az ártér mintegy 340,000 katast. hold s a 12 millió frt költséget, illetőleg annak évenkénti törlesztési hányadát az ártéri birtokosok a jelenlegi viszonyok közt meg nem birják, az államnak pedig nem lehet feladata egyesek érdekeinek messzebbre menő áldozatokat hozni. A szabályozási terv első részének kivitele kihat a társulati összes ártér vízviszonyaira és az érdekeltek teherviselési képességét jelentékenyen fokozza, ugy hogy annak idején nagyobb megerőltetés nélkül vihetik keresztül a terv második részét s igy feladatukat teljesen megoldhatják. Tekintve ezek mellett, hogy a kapcsolatos költség sem ró az érdekeltekre — minthogy egy holdra 50 évi törlesztéstalapul véve, évenkint 1 forint 22 krajczárnyi átlag esik—elviselhetetlen
